Plébániatemplom (volt ciszterci kolostor)

























Ország: Ausztria
Szélesség (lat): N 47° 25,386'
Hosszúság (lon): E 16° 33,878'
Védettség van? igen
Védettség száma:
Típus: Templom és kolostor, rendház
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve: Klostermarienberg
A település magyar neve: Borsmonostor
A település német neve:
A település latin neve:
Cím: A falu északi szélén, kis dombon áll.
Egyéb adat:
Rövid leírás: Az Árpád-kori eredetű település korai évszázadait alapjában határozta meg, hogy Miskolc nembeli Domokos szlavón bán 1190. körül jelentős, Sopron megyei birtokot adományozott egy itt felépítendő ciszterci kolostor számára. Ezzel egy jeruzsálemi zarándoklatra tett fogadalmát kívánta "megváltani". A közeli heiligenkreuz-i ciszterciek által felépített kolostorban az élet 1197-től indult meg. Az épületegyüttes egy kőből emelt, három hajós, valódi kereszthajós egyenes záródású templomból, és ehhez északról kapcsolódó, négyzetes kolostorból állt. Ennek négy szárnya középen kerengővel övezett udvart zárt körül.

A kolostort az alapító fiáról később Borsmonostornak kezdték nevezni. Az Imre és II. András magyar királyoktól és III. Ince pápától is kiváltságokat kapott intézményt a tatárjárás idején feldúlták, de sikerült újjáépíteni - olyannyira, hogy a 14. században már a legismertebb és leglátogatottabb hazai zarándokhelyek sorába tartozott. A török háborúk idején 1529-ben feldúlták, a közeli Kőszeg híres, 1532-es ostromakor pedig végleg el is pusztult az épület.

Az újkorra szinte minden látható nyom nélkül elenyészett, híres és gazdag kolostor helyét évszázadokon át eredménytelenül keresték a faluban. A kegyes hagyományban leginkább elterjedt, útikönyvekben és az interneten máig makacsul "túlélő" változat szerint ez nem is a faluban, hanem a fölötte emelkedő szőlőhegyen állt volna. Az Árpád-kori kolostor meggyőző lokalizációját osztrák régészek végezték el. Az 1994-95-ben zajlott ásatások során napvilágra kerültek a jelentős épület alapfalai, igényes építészeti elemeinek, kőfaragványainak töredékei. A nagyrészt a mai plébániatemplomtól délre húzódó templom alapfalainak nyomvonalát kavicssávok segítségével bemutatták a helyszínen. A templomrom egyes in situ falrészletei fölé pedig üvegfedésű pavilont emeltek. Az egykori kolostori kerengő helyén emelt, mai barokk kolostorszárny falában megőrzött gótikus részletek is megtekinthetőek. A kertben további középkori faragványok is hömbölögnek, gúlába rakva, de legalább emléktáblával (!). A romkertben az épület történetét bemutató - csak német nyelvű - tájékoztató táblán az elpusztult kolostor egykori képét érzékeltetendő képként, nagy meglepetésünkre, a bélapátfalvi apátsági templom fényképeivel találkozunk.

A falu birtokosai a 16-17. században többször változtak, végül a települést megszerző herceg Esterházy Pál a lilienfeldi cisztercitáknak adományozta. Ők 1680-ban a régi kolostor maradványainak és köveinek felhasználásával egy új, jóval egyszerűbb és kisebb, - a mai templomtól északnyugatra jelenleg is álló - kolostorépületet emeltek itt.

A ma álló, Szent György, ill. Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemplomot a középkori épület helyére, annak köveit felhasználva építették fel, 1741-1774. között, barokk stílusban. A keletelt tengelyű, kontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett, egyhajós templom centrális része görögkereszt alaprajzú, melyhez keleten egyenes táródású szentély csatlakozik. Leghangsúlyosabb és legdíszesebb része az ívelt oromzatú nyugati homlokzat, melynek mezejét pilaszterekkel tagolták, oromzatára kővázák kerültek. Homlokzati síkjába illeszkedik a gúlasisakos tornya.

A csehsüveg boltozatú templomtérből nyíló szentélyben áll a Schaller István soproni festűművész alkotta főoltárkép, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja. Az oltáron több, nagy méretű, rokokó stílusú szobor áll, felül Szent György, oldalt Szent István és Szent László királyok, valamint Szent Benedek és Szent Bernát. Ugyancsak igényes, barokk munkának számítanak a templom mellékoltárai, ill. a szentélyben épült, rokokó oratórium is.

A templomhoz északról, folyosóval kapcsolódik a barokk kolostorszárny egyszerű, egy emeletes tömbje.

A kolostorhoz egykor kiterjedt gazdaság is tartozott, melynek néhány barokk gazdasági épületét a templomtól nyugatra találjuk meg. Az egész kolostort egykor téglából épült fal övezte, melynek - Ausztriában merőben szokatlan módon: romos - maradványait több helyen megnézhetjük.
Adatlapot készítette: szépmíves
Adatfelvétel ideje: 2013-06-20 11:29:47
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Összetett keresés