Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Rákóczi-vár Rákóczi-vár, Ojtoztelep
Kézdivásárhelytől a 11-es főút ÉK-i irányban vezet át az Ojtozi-szoroson. A Berecki-havasokon átvezető szerpentinút után áthahaladunk Ojtoz (Oituz) falun, majd É-i irányban továbbhajtunk a 11-es úton kb. 3 km-t, addig, amíg az út jobb szélén el nem érkezünk a környék forrá...
Ortodox kolostor Ortodox kolostor, Sinaia
A sinaiai ortodox kolostort s 17. század utolsó évtizedében építtette a moldvai-havasalföldi Cantacuzino hercegi család egyik tagja, Mihail. Az alapításhoz az ihletet egy közel-keleti zarándoklat adta, maga az új település is a Sinai hegyről kapta a nevét. Az épületegyüttes egyi...
Nagyboldogasszony plébániatemplom Nagyboldogasszony plébániatemplom, Ipolyszalka
Ipolyszalka Árpád-kori magyar falu, melyről az első írott adatok a 13. századból maradtak fenn. Ekkor már állhatott román stílusban épült temploma, melynek maradványai a 19. században a mai temetőben álló kereszt közelében mépg megtalálhatóak voltak. E templom patrónusa Szent...
Szentháromság plébániatemplom Szentháromság plébániatemplom, Szentháromság
Szentháromság neve először az 1332-es pápai tizedjegyzékben jelenik meg, ekkor már plébániatemploma volt, Sancta Trinitate néven emlegették, és ugyanígy találjuk az 1334, 1335-ös tizedjegyzékekben is. 1567-ben Szent Orontás néven szerepel, amelyet a reformáció után kapott, egyes...
Ipoly-híd maradványai Ipoly-híd maradványai, Ipolyhídvég
Az 1920-as trianoni békediktátum óta határfolyónak számító Ipoly két oldalán található falvak, Ipolyhídvég és Drégelypalánk között hosszú évszázadok óta létezett híd a víz felett. (Ezt őrzi a jobbparti falu neve is.) A terület a török korban nyert komolyabb katonai jele...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink