Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Evangélikus erődtemplom Evangélikus erődtemplom, Garat
Garat (Stein, Dacia) falu 1309-ben Lapis, 1420-ban de Lapide, 1432-ben Siein, 1508-ban Steyn néven jelentkezik az oklevelekben. 1309-ben plébánosa a szász papok és a székeskáptalan perében szerepel, neve Henrik. Ekkor tehát temploma van. 1420-ban Salamon a plébános, aki egyben Szászkézd...
Evangélikus templom Evangélikus templom, Felsőőr
Bár 1697 óta bizonyítottan élnek evangélikusok Felsőőrőn, a templomot csak 1812 és 1815 között építették klasszicista stílusban. Az evangélikus térszervezési igényeknek megfelelően egy egyenes záródású csarnoktemplomépült fel, DK-i homlokzata előtt gúlasisakos toronnyal....
Unitárius templom Unitárius templom, Árkos
Árkos (Arcus) falu 1332-ben Arkus néven jelentkezik az okiratokban. Az 1463-ban kiadott oklevél Árkus formában írja. Az 1567. évi regestrum Árkos néven 30 kapuval jegyzi. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 12 régi és 2 liliomos ban�...
Frangepán-vár Frangepán-vár, Ogulin
A Dobra folyó partján épült város története a 15. századig nyúlik vissza. Egykor a Frangepán család birtoka volt, akik itt a 16. század elején várat is építtettek. Kéttornyú erős váruk viszonylag jó állapotban maradt fenn, melyet az török veszély ellen meg is erősítettek �...
Erődítésrendszer Erődítésrendszer, Pinkaóvár
A Magyar Királyság nyugati határszélén álló településen a határ védelmében fontos szerepet játszó, korai, összetett erődítések, Árpád-kori vár(ak) nyomait találhatjuk meg. A Pinka folyótól szegélyezett félszigeten már Szent István korában vár állott. A ránk maradt...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink