Koszovói öt templom maradványai

Ország: Horvátország
Szélesség (lat): N 43° 59,591'
Hosszúság (lon): E 16° 13,610'
Védettség van? igen
Védettség száma:
Típus: Régészeti emlék
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 1
A település mai neve: Biskupija
A település magyar neve: Biskupija
A település német neve:
A település latin neve:
Cím: Biskupija, Crkivina
Egyéb adat: A koordináták a crkivinai romterület bejáratára mutatnak
Rövid leírás: A napjainkban Biskupija néven ismert település az óhorvát államszervezés és korai királyság kutatásának egyik legfontosabb helyszíne, több nagy felületű régészeti területtel, illetve rommezővel. A település korai, feltehetően a 10. századból származó neve Pet Crkava na Kosovu, azaz koszovói öt templom volt, s a régészeti kutatások szerint valóban öt templom állt itt viszonylag kis területen a 9. századtól.

Ezek közül a legjelentősebb a Crkivina településrészen egykor állt, háromhajós, Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház maradványa (s ez a legkiterjedtebb régészeti terület is). Az ehhez tartozó temetőben 8-9. századi, feltehetően fejedelmi temetkezéseket is feltártak, a sírok leletanyaga (fegyverek, ékszerek) jó része Karoling eredetű volt. A kutatások szerint maga a bazilika a 9. században egy horvát uralkodócsalád temetkezési helyéül szolgált. A templom nyugati westwerkjével és harangtornyával a kor észak-itáliai pre-román és román építészetével mutatott párhuzamot. A székesegyházhoz kolostor is tartozott.
A terület újabb fénykora a 11. században jött el, amikor a horvát királyok a tengerparti Ninből a stratégiailag fontosabb a templomokhoz közeli Kninbe tették át a székhelyüket. 1040-ben szervezték meg nyugati mintára a knini püspökséget. Az önálló horvát állam virágzásának Dmitar Zvonimir király halála (a feltehetően alaptalan legenda szerint meggyilkolása) vetett véget 1089-ben. Törvényes utód nem lévén, mivel a király felesége, Ilona az Árpád-ház tagja, I. László testvére volt, a magyar uralkodó hamarosan benyújtotta igényét a horvát trónra.
A crkivinai székesegyházat Zvonimir király uralkodása idejéből említi az első írott forrás és feltehetően ő volt az, aki a templom átépítését adománnyal támogatta. A püspökség székhelye a 15. század végéig – legalábbis névlegesen – ezen a helyen volt.
1522-ben a törökök elfoglalták a területet és megkezdődött a szerbek beköltözése. Az elkövetkező évszázadokban Velence, majd Ausztria birtokolta hosszabb ideig. A crkivinai romokat 1882-ben kezdték feltárni, itt találták meg Szűz Mária első, 11. századi horvát ábrázolását is egy oltárépítmény maradványán. 1937-38-ban a középkori épület mellett egy új templomot építettek Gospa Velikog Hrvatskog Krsnog Zavjeta, azaz a Horvát Keresztény Fogadalom Nagyasszonya titulussal. A második világháborúbana csetnikek megrongálták a templomot. 1991-ben, mivel a településnek csaknem a teljes lakossága szerb volt, csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. 1992-ben ismét lerombolták a templomot. A horvát hadsereg 1995-ben foglalta el a területet, a templom újjáépítésére és romterületek ismételt rendezésére ezután került sor.

Crkvinán kívül még Stupovi, Bukorovića podvornica, Lopuška glavica és Sveta trojica településrészeken találunk kora középkori templommaradványokat. Ezek a Szentháromság, a Szent Cecília, és két másik ismeretlen titulusú templom.
Adatlapot készítette: klo
Adatfelvétel ideje: 2018-04-03 23:55:46
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Állapotjelentések

2018.06.21 14:37 ngabi - állapot: 4 - koordináta: N 43° 59,584' E 16° 13,649' - pont: 3




3-as templom
3-as templom






1-es templom
1-es templom

régi temető
régi temető



régi temető
régi temető




A koordináta az 1-es templomnál készült, a 16. kép.
Az előbbi 3. képen a 3-as számú templom, temetőben.
Az úton északról délre mentünk jelzőtáblákat találtunk.
Először próbáltuk az irányt tartva, követni a dűlőutat, de az ott dolgozó munkások nem tudtak segíteni!
Összességében a két templomot, és a romterületet az 1-es templomnál találtuk meg.
Az utolsó képen a feltételezett romok irányát jelzem.
A romok feltételezett helyét egy horvát honlapon találtam, onnan az információ.
https://www.hkv.hr/reportae/lj-krinjar/3631-selo-biskupija-kod-knina-zatiranje-hrvatskog-identiteta.html

Összetett keresés