Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Vasúti híd Vasúti híd, Bény
Az Esztergommal szemben, a Duna partján álló Párkány valamint Léva városok közötti vasúti összeköttetést a Magyar Államvasutak egyik leányvállalata, a Garam-Ipolyvölgyi MÁV-HÉV társaság építtette ki. Ennek az egyvágányú szárnyvonalnak köszönhetően kapcsolódhatott be a...
Tábor vára Tábor vára, Nezsider
Nagyméretű középkori lakótorony csonka maradványa, más néven Tábor vára. Külső erődítési elemek, illetve más épületek maradványai nem maradtak fenn. A lakótorony legkésőbb a 13. század végén épülhetett (a római kori előzmény a jelenlegi adatok szerint nem igazolható)....
Szelindek vára Szelindek vára, Szelindek
Szelindek középkorban szászok által lakott települése fölé emelkedő erősségének keletkezéséről több elgondolás is született, mely szerint a XIV. vagy a XV. században emelhették a legkorábbi magját. A nagy valószínűséggel „gerébi” nemesi család (vagyis szász e...
Szent Bertalan evangélikus templom Szent Bertalan evangélikus templom, Brassó
Brassó legrégebbi épülete a Szent Bertalan evangélikus templom. A 13. században épült. (A néphagyomány azért ismeri árvalány templomként is az épületet, mert azt állítólag három árvalány építtette, akik haláluk után mindenüket a templomra hagyták. A hívek elismerésül a...
Aradi vár Aradi vár, Arad
A Maros kanyarulatában, három oldalról vízzel határolt területen 1763-1783 között épített hatszögletű alaprajzú, a maga korában rendkívül korszerű erődítmény (a korábbi aradi vár a folyó túlpartján, ettől délnyugatra állt). Az erőd központi része a hajdani dísztér, a...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink