Mindenszentek plébániatemplom és rotunda
 |
 |
 |
 |
 |
| Ország: | Szlovákia |
| Szélesség (lat): | N 49° 1,543' |
| Hosszúság (lon): | E 20° 48,235' |
| Védettség van? | igen |
| Védettség száma: | |
| Típus: | Templom |
| Jelentőség: |
Egyetemes jelentőség: 3 Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4 Magyar történelmi jelentőség: 4 |
| A település mai neve: | Bijacovce |
| A település magyar neve: | Szepesmindszent |
| A település német neve: | Biazowitz |
| A település latin neve: | |
| Cím: | A fali ÉK-i végében lévő temetőben, egymás mellett áll a templom és a rotunda. |
| Egyéb adat: | |
| Rövid leírás: | Az Árpád-kori eredetű faluba a tatárjárás alatt megtizedelt magyar lakosság helyére német telepesek érkeztek. A falu évszázadokon keresztül a pár kilométerre lévő szepesi vár birtokának tartozéka volt.
Egyenes szentélyzáródású, Mindenszenteknek címzett plébániatemploma az 1250-60-as években épült fel korai gótikus stílusban. A szentély egyszerű gótikus boltozattal rendelkezett (ez ma is megvan), míg a hajó famennyezetes volt. 1400 körül a templomot átépítették és belsejét nívós freskókkal díszítették. A hajót 1747-ben átboltozták, így a hajóban egykor volt freskók – a Szent László legenda-ciklus – részben elfedésre került, megmenekült része pedig a templomnak a tornyon keresztül megközelíthető padlásán szemlélhető meg. Az elfeledett freskókat csak 1957-ben fedezték fel újra. A szentély É-i falán, a sekrestye bejárata fölötti freskók Jézus Krisztust ábrázolják az apostolok között. A mai, egyenes záródású szentély (tkp. a templom legősibb része) D-i homlokzatán előkerült az első építési periódushoz tartozó D-i bejárat, melynek kő ajtókeretébe egy megfeszített számszeríj képe van belefaragva. Ugyancsak ezen a falon, az ajtó két oldalán előkerültek a templom középkori vakolatán lévő, növényi indamotívumos festés részletei, melyet ma restaurálva láthatunk. A templomtól D-re álló, Szent Kozma és Damián tiszteletére szentelt rotunda ugyancsak értékes, a 13. sz második felében, 90 cm vastag falakkal, kőből épített eleme a műemlék együttesnek. Az apszis nélküli, szabályos kör alaprajzú, zsindellyel fedett épületet 1740-47-ben építették át a ma is látható, barokk állapotára, 1909-ben pedig felújították. |
| Adatlapot készítette: | szépmíves |
| Adatfelvétel ideje: | 2011-11-28 00:28:26 |
Közeli objektumok (légvonalban)
Határeset
