Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Frangepán kastély Frangepán kastély, Kraljevica
Kraljevicában két kastélyt is építettek, melyek rendeltetésük, illetve építési idejük alapján, inkább palotaként, mint erődítésként működtek. A kraljevicai Újvárat (Novi grad, vagy Nova Kraljevica), nevezik Frangepán kastélynak is, noha megbízhatóan tudjuk, hogy Zrínyi Péter kezdte el az építtetés...
Lendvay-ház Lendvay-ház, Nagybánya
A középkori bányaváros szabályos, négyszög alakú főterének jellegzetes épületei a középkori elemeket őrző, egy emeletes polgárházak. Ezek sorában a tér É-i sarkában áll a – minden bizonnyal 2 db középkori telekre épült – mai, valószínűleg erősen átalakított állapotában 19. századi képet...
Petőfi Sándor szobra Petőfi Sándor szobra, Pozsony
A költő és forradalmár Petőfi Sándor (1823-1849) szobrát, Fadrusz János tanítványa, Radnai Béla pozsonyi szobrászművész alkotását, először 1911-ben avatták fel Pozsony központi részén, a Kossuth (ma Hviezdoslav) téren, a Nemzeti Színházzal szemben. Trianon után a csehszlovák hatalom először csak bed...
Evangélikus erődtemplom Evangélikus erődtemplom, Berethalom
A dombtetőn álló, Szűz Mária tiszteletére szentelt templom 1282-ben már állt, ekkor János nevű plébánosát említi oklevél. Ebből az Árpád-korban épült templomból maradt meg a nyugati kapu néhány falfestmény töredékkel, a szentély alapjainak egy része, valamint két harang. A templom átépítését a 15....
Daniel-kastély Daniel-kastély, Vargyas
A kastély építéstörténete hat szakaszra osztható. 1580-ból származik az első írásos dokumentum, mely a Daniel család tulajdonában lévő nemesi udvarházat említi. A mai épület legkorábbi részei szintén a XVI. század végére tehetők, mivel a főépület két helyisége az alattuk levő pincékkel együtt eltérő...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink