Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Pasztviják-szélmalom Pasztviják-szélmalom, Völgypart
A XIX. és XX. század fordulóján még több száz szélmalom működött Vajdaság területén, ma pedig egész Észak-Bácskában csak ötöt tartunk számon, köztük a völgypartit. A malom 1907-ben épült Pasztviják Gábor részére, aki 1918-ig molnárkodott, majd fiai, András és Imre még 1966-ig őröltek. A helybeliek e...
Váraljai Szentháromság templom Váraljai Szentháromság templom, Pozsony
A középkori eredetű utca egykor a város fontos közlekedési útvonala volt, házaiban számos előkelőség lakott, ill. intézmény működött. A 20. század második felének tragikus városfejlesztési elképzelései az egykori pozsonyi Váraja és Terézváros negyedek szinte teljes pusztulását, lebontását okozták. A...
Eszéki erőd Eszéki erőd, Eszék
Eszéket a középkorban is már igen korán oppidumként említik. Az eszéki várkastélyt a 15. században említik meg (1472-ben, de lehet hogy már 1460-ban is). A 14. századtól, sőt az egész 15. századon át, a vár és a település tulajdonosai a Kórógyiak voltak. Miután ők kihaltak, a birtokot a Rozgonyiak k...
Kőhíd Kőhíd, Gerlachfalva
A középkori eredetű falu minden bizonnyal a 14. században települt meg a Magas-Tátra alján. Egykori hatalmas határához tartozott a hegység jelentős része, így a történelmi Magyarország legmagasabb hegycsúcsának számító Gerlachfalvi-csúcs is. A település központján keresztülfolyó friss, hegyi pata...
Bornemissza-kastély Bornemissza-kastély, Görgényszentimre
A településen álló kastély elődjét 1642-ben I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak, késő reneszánsz stílusban. 1662-ben erdélyi országgyűlést is tartottak benne. Később több évtizedig lakatlanul állt. 1718 és 1734 között új tulajdonosa, Bornemisza János a vár köveinek felhasználásával, barokk...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink