Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Farkasvár Farkasvár, Magyarbikal
A Kalotaszeghez tartozó Magyarbikal falu a Kolozsvár-Almási hegycsoport déli részén, a Bikali (Zsoboki)-patak mellett fekszik. A község K-i, szélső házaitól északnyugati irányban, légvonalban 1,5 km-es távolságban magasodik a várdomb, amelyet a tőle É-ra fekvő Őrheggyel egy alacsonyabb nyereg köt ö...
Volt neológ zsinagóga Volt neológ zsinagóga, Selmecbánya
A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, am...
Kozárvár Kozárvár, Kozárvár
A vár a temető területén, 6-8 m magas dombon épült, megközelítően szabályos kör alaprajzzal, 60 m átmérővel. Sánca 2-2,5 m magasságban meglevő, vörösre égetett földfal. A várnak ma már csak csekély maradványai találhatók. A falut első ízben II. Endre oklevele említi, amikor a „terra Kozar&#...
Keresztelő Szent János születése római katolikus plébániatemplom Keresztelő Szent János születése római katolikus plébániatemplom, Egyházaskér
A mai román-szerb államhatárhoz szorult, aprócska bánsági falu ma is döntően magyar lakosságának hitéletét az 1930-as évekig egy apró, szalmatetős házikó szolgálta, mellette kereszttel és fából ácsolt harangtoronnyal. Az új, ma is álló templom alapkövét 1938-ban tették le és 1939-ben már fel is szen...
Ika vára Ika vára, Felsőcsernáton
Felsőcsernátontól (Cernatu de Sus) északnyugatra, a Nagypatak és Ika-patak találkozásától kezdődik a Csernátoni-patak. Az előbb említett két folyóvíz között meglehetősen hosszan elnyúló, mindenütt nagyon keskeny, Várbérc élének nevezett hegynyúlvány emelkedik. Bár viszonylagos magassága eléggé cseké...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink