Megújulásunk támogatója:  

Átok ülne a harmadik magyar királyon?

Aba Sámuel életében balszerencsésnek bizonyult, halála után pedig a krónikaírók bántak vele mostohán. Valószínű nemzetségi központjának és temetkezési helyének feltárása sem sikertörténet.
Aba Sámuel életében balszerencsésnek bizonyult, halála után pedig a krónikaírók bántak vele mostohán. Valószínű nemzetségi központjának és temetkezési helyének feltárása sem sikertörténet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110722abasar/02.jpgEbben az évben mindössze 500 ezer forintot tudtunk az abasári Bolt-tetőn 2006-ban megkezdett ásatásra szerezni, ami természetesen édeskevésnek bizonyult” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Fodor László, az egri vármúzeum osztályvezető régésze, aki idén Lovász Emesével, a miskolci Herman Ottó Múzeum régészével folytatta a kutatást. „Ezt az összeget a Nemzeti Kulturális Alap szakkollégiuma biztosította a számunkra, azonban mivel más forrás nem állt a rendelkezésünkre, csak egy kisebb feladatot vállalhattunk. Ezzel együtt korántsem volt eredménytelen a feltárás folytatása” – tette hozzá Fodor László.

Az Abasáron található Bolt-tetőn öt éve folyik a szisztematikus kutatás, azonban már a huszadik század ötvenes éveiben is előkerültek szórványos leletek a területen (ekkoriban épült a domb északi részén a művelődési ház is, sajnos előzetes kutatás nélkül). 1971-72-ben nagyobb megelőző feltárásra került sor.

Már ekkor sikerült azonosítani egy körülbelül kilenc méter átmérőjű, kör alakú építményt, feltehetően rotunda maradványait. Minden jel arra utalt, hogy a történeti forrásokból jól ismert, Aba Sámuel alapította 11. századi bencés apátság nyomaira bukkantak.

Aba Sámuel a magyar kora középkor egyik meglehetősen kevéssé ismert alakja. Valószínűleg a Mátra térségében megtelepedett kabar törzsek vezetője volt, akit I. István az ország egyesítése során nem fegyverrel kényszerített térdre, hanem diplomáciai eszközökkel biztosította hűségét, feleségül adta ugyanis hozzá a testvérét, egyes feltételezések szerint a lányát.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110722abasar/05.jpgIstván halála után másik lánytestvérének és a velencei dózsénak, Orseolo Ottónak a fia, Péter került a trónra. Első királyunk azonban rosszul választott, hiszen bár Péter „nyugati típusú” uralkodó volt, s aktív külpolitikát folytatott az ország megerősítésére, alig három év alatt maga ellen fordította István özvegyét és a magyar előkelőket. 1041-ben palotaforradalom tört ki ellene és német-olasz hívei ellen, ezért Péter menekülni kényszerült. Ekkor került a trónra Sámuel, aki a – több részletükben meglehetősen eltorzított – források szerint szakított Orseolo Péter politikájával. A 10. századi viszonyokhoz visszatérve a szabad paraszti réteget akarta erősíteni, ami azonban ellentétben állt a főúri és főpap réteg lokális centralizációs törekvéseivel. A belső ellenzékét a krónika szerint Csanádon lemészároltatta, s a külpolitikában sem volt túl sikeres, hiszen feladni kényszerült nyugati területeket. 1044-ben Péter III. Henrik német-római császár segítségével tért vissza a trónra, Sámuel Ménfőnél vesztett csatát ellenük. A menekülő király – a Képes Krónika szerint - a Tisza felé futa s a magyarok, kiknek uralkodtában vétett vala, egy faluban, egy ó veremben megölik s egy egyház mellé eltemetik. Néhány év mulva, midőn testét a sírból kiásták, szemfedőjét és öltözetét rothadatlan és sebhelyeit begyógyúlva találták, s eltemették osztán testét tulajdon monostorában.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110722abasar/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110722abasar/04.jpgFeltehetően az abasári bencés apátság lehetett az, ahol Sámuel földi maradványai – valószínűleg nem végső, hiszen a sír mára elveszhetett – nyugalomra találtak (a feltételezés szerint korábban néhány évig feldebrői sírjában nyugodott volna). A halála után a kutatások szerint komoly kultusza alakult ki, amit azonban tudatosan igyekeztek elnyomni. Sámuel („akit kegyességéért Abának hívtak” - írja szintén a Képes Krónika) tiszteletét valószínűleg a 12. század második felében sikerült kiirtani, részben azért hogy a mind erőteljesebb (s végül a szentté avatásban kiteljesedő) László kultuszát helyezzék előtérbe. Orseolo Péter második uralkodása után ugyanis Vazul ágán folytatódott az Árpád-háziak öröklése, akik nem tudtak, s nem is akartak semmit sem kezdeni a számukra idegen Sámuellel.

Az abasári területnek, amely nem csak a Bolt-tetőt, hanem a Petermált és a mai plébániatemplom környezetét is jelenti, óriási jelentősége van. Az elmúlt években nagyon nagy területen kerültek elő sírok, a 11. századtól a középkor végéig, s falmaradványok, valamint járószintek is, így valószínű, hogy nem csupán egy bencés apátság, hanem egy egész uradalmi központ állhatott itt. Természetesen nem valamiféle palotaegyüttesről van szó, hiszen olyanok még nem épültek Magyarországon a kora középkorban, hanem néhány jelentősebb kő-, illetve az azokhoz tartozó faépületekről, amelyeket nagyon fontos lenne megismerni a településkutatás és a korai építészettörténet, régészet számára– állítja Fodor László. „Ebben az évben három bolygatott sírra bukkantunk, amelyek több ember földi maradványait rejtették osszárium, vagyis csontkamra szerűen. Ám az évi néhány napos feltárásokkal rendkívül elaprózódik a kutatómunka, ráadásul pusztulnak a feltárt falak is, hiszen azokat egy védőtető óvja. Évente legalább másfél-két hónapon át kellene folytatni a feltárást, hogy belátható időn belül a végére tudjunk érni és rávilágíthassunk az összefüggésekre is” – teszi hozzá a régész.

Az abasári önkormányzat és az Aba Sámuel Kulturális Alapítvány azt szeretné elérni, hogy emlékhelyként, konzerválva mutassák be a feltárt falmaradványokat. Ehhez és feltárás folytatásához azonban jelenleg nincsenek forrásaik. Az elmúlt években a feltárási munkát kizárólag az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi és főiskolai hallgatói végezték a fiatalon elhunyt Besze Tibor és a most irányító Kozári József irányításával. Így elképzelhető, hogy a falak megóvása érdekében vissza kell majd temetni az öt éves munka eredményét egy anyagiakban bővelkedőbb korra várva.

 

Az ásatási terület melletti abasári pince a műemlékem.hu adatbázisában

 

Kapcsolódó cikkeink:

Örökre elvesztek a magyar királyok?

Királyi sarjak és kakukkfiókák

Várad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra

Járólap lehet a király sírköve

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.07.24


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (5) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (4) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (5) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (2) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (14) felújítás (11) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (6) határon túl (1) határon túl (6) Helikon (1) helyreállítás (3) honfoglalók (2) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (7) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (4) királytemetkezés (5) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Mátyás Király Múzeum (3) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (10) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (13) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (2) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (3) település (1) temetkezés (3) temető (2) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (4) Varga Mariann (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)