Önkéntesek vágták a füvet, irtották a bozótot Abaújváron a földvár területén, a Szeretethíd református önkéntes nap keretében a helyi református egyházközség, az Abaújvár Jövőjéért Egyesület és az önkormányzat felhívására.

"Engem is meglepett a tenni akarók nagy száma és külön öröm, hogy a falu roma lakosságából is sokan jelentkeztek az önkéntes munkára" - mondta el a műemlékem.hu-nak Tóth István, az abaújvári református gyülekezet lelkésze. Hozzátette: falubeliek éppúgy megjelentek, mint elszármazottak, s jöttek a szomszédos Szlovákiából is az önkéntesek. A földvár csaknem négy hektáros területét alig négy óra alatt sikerült megtisztítaniuk a burjánzó fűtől, gyomtól, cserjéktől.

A hajdan sokkalta szebb napokat látott abaújvári földvárat a 11. század első felében emelték, építését Aba Sámuelhez köti az évszázadokkal későbbi történetírás. Akár a mindössze három évig uralkodó Aba Sámuel építtette, akár nem, a vár (és a település) még évszázadokon át komoly szerepet játszott a történelemben, esperesi székhely is volt a 14. századig (az egykori esperesi templom a földvár területén áll). A 15. század elején a Perényi-családnak köszönhetően rövid másodvirágzást élt meg Abaújvár, a század végére azonban a vára elpusztult. A teljeskörű feltárására a mai napig nem került sor, csupán 1974 és 1983 között kutatták meg néhány részletét.

A település közepén magasodó földvár területe a 20. század közepén magánkézbe került, szántóként használták. Az önkormányzat nemrégben visszavásárolta egy részét, mert a területen szeretnék bemutatni Abaújvár múltját, sőt, egy helytörténeti múzeumot is akarnak létesíteni.

Bővebben a földvárról - Tóth István lelkész írása

Kapcsolódó cikkeink:

Szent Bertalant mentették meg a bálozók

Rejtélyes pince az elbontott sekrestye alatt

Titokzatos pince és madárfészek a csontok között

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA