Megújulásunk támogatója:  

Eger: székesegyházhoz tartozó kerengőt találtak

Lezárult a középkori egri székesegyház próbaásatása, amely nem várt új tudományos eredményeket hozott. Az is kiderült, hogy a maradványok egy részét korábban épp a műemlékvédők pusztították el.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/02.jpgAz egri vár fejlesztési programjának kiemelt fontosságú eleme a középkori egri székesegyház műemléki helyreállítása – írja Buzás Gergely az Archeologián megjelent beszámolójában. Az 1800 körül lebontott majd a XIX. század második felétől egy évszázados régészeti munkával feltárt középkori katedrális a középkori Magyarország egyik legnagyobb temploma volt és romjai ma is impozáns részei az egri vár épületegyüttesének. Sajnos az 1960-70-es évek elhibázott műemlék-helyreállítási koncepciója – amelyet tovább súlyosbítottak a 2000-es években elvégzett drénezési munkákkal – súlyos károkat okoztak a középkori épületmaradványokban, így a teljes pusztulás elkerülése érdekében mára elkerülhetetlenné vált a katasztrofális állapotban lévő rom megóvásának újragondolása. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a középkori székesegyház épületének, építéstörténetének alapos megismerése. Évtizedek óta, több kutató munkája révén folyik ma is a székesegyház faragott kő emlékeinek tudományos feldolgozása, amelynek eredményeként a közelmúltban megnyílhatott a vár újrarendezett kőtár-kiállítása is. Ennek kapcsán új elméleti rekonstrukciók is készültek a középkori katedrális egyes építési fázisairól. Közben az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai a korábbi ásatások dokumentációjának összegyűjtését és rendszerezését is megkezdték. Az idén pedig végre megindulhattak az újabb régészeti kutatások is. 

A Forster Központ által menedzselt próbafeltárást a Salisbury Kft. a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumával és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével együttműködésben, Buzás Gergely vezetésével végezték el az elmúlt két hétben. A kutatás legfontosabb új eredményei a templom északi oldalán nyitott szelvényekben tárultak fel. Itt már az 1930-as évek óta jelentős régészeti kutatások folytak. 1937-38-ban feltárták a Szent István király tiszteletére szentelt templom alapfalait: egy egyenes szentélyzáródású, egyhajós románkori kápolnát ami fölé a XV. században egy poligonális szentélyzáródású, támpilléres teremtemplom épült. Tőle délre, a székesegyház északi homlokzata mentén 1966-ban Kozák Károly egy kelet nyugati irányú falat talált, ám ennek korát és funkcióját nem vizsgálta.  Az ásatás meglepetése volt, hogy az 1937-38-as ásatás során kiásott majd visszatemetett alapfalak mellett, az egykori ásatási szelvény visszatöltésében, egy kupacban nagy mennyiségű kerámia és kályhacsempe töredéket találtak a későközépkortól a XX. századig terjedő időszakból. Nyilvánvalóvá vált, hogy 1938-ban az ásatás kiselejtezett leleteit visszaöntötték az ásatási szelvénybe, amikor a romokat visszatakarták.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/06.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/04.jpgA kutatás során kiderült hogy ez a Kozák Károly által már megtalált, 65 centiméter széles, kváderkövekből épült fal egy kerengő fala, amely a románkori székesegyház északi oldalához csatlakozott. Megtalálták a fal északkeleti sarkát és keleti szárnyának indítását, mögötte pedig egy keleti épületszárny falmaradványait is. Ezen a részen a kerengő mögötti épületszárnyban egy válaszfal csonkjai is előkerültek, bár 2000-es években lefektetett csatornák és kábelek árkai csaknem teljesen elpusztították a maradványait.  A kerengő déli és keleti szárnya 2-2,5 méter széles volt, és benne számos kőlapokból összeállított Árpád-kori sír helyezkedett el. Egy ilyen sír maradványait a kerengőfal udvar felőli oldalán is megtaláltuk, de a 2000-es években kiásott dréncső-árok ennek nagy részét elpusztította. Ez az árok pusztította el a kerengő délnyugati sarkát is.

Az egri káptalani kerengő felfedezésének különös jelentőséget ad, hogy a középkori Magyarország területéről eddig még nem ismertünk székesegyházi kerengőket. Ez az épülettípus ugyan szinte általánosnak nevezhető a középkori Európában, magyarországi léte mindezidáig vitatott volt. Az egri példa azonban igazolja, hogy a középkori Magyarországon éppúgy épülhettek kerengők a székesegyházak mellé, mint Európa többi részén.

 

 

Buzás Gergely teljes cikke az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

Kapcsolódó cikkek:

Eger: nyitás az Emlékhelyek Napján

Törökök réme lett a korábbi szentély

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Forrás: Buzás Gergely - Archeologia
2016.06.19


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (10) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (2) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)