Az épületet egy csaknem negyven éve folytatott feltárás azonosította. Bár ez nem volt teljes, a szolnoki dzsámi története már felvázolható - írja az Archeológia.
Bár a hódoltság kora másfél évszázadig tartott az ország jó részén, a török kor mégsem hagyott sok épített emléket maga után. A gyöngébb minőségű lakóépületeket az ország keresztény visszafoglalása után, majd a barokk konjunktúra során maradéktalanul elbontották, csupán néhány dzsámi menekült meg átépítve, akár funkcióváltással a pusztítás elől.
Az sem volt azonban garancia a továbbélésre, ha katolikus templommá vált: 1820. júniusában megtartották az utolsó misét a szolnoki vártemplomban – amely a 16-17. században dzsámi volt –, s a következő év januárjára már köve is alig maradt az épületnek, hiszen még az alapozások egy részét is kitermelték. Részben ezekből a kövekből és téglákból építették fel néhány év múlva a ma is álló vártemplomot.
A törökök 1552-ben vették be nagyobb ostrom nélkül Szolnokot. A dzsáminak a helyét a korabeli várban, a Tisza-parti oldalon találták meg. Vélhetően nem új épületet emeltek, hanem egy korábbi udvarházat, esetleg templomot alakíthattak át még a század ötvenes éveiben. Uralkodói dzsámi volt, a jelenlegi adatok szerint kifejezetten tágas épület, amire a Szolnokon állomásozó katonák nagy száma és a muszlim lakosság növekedése miatt volt szükség. Az 1620-as években a budai pasa újíttatta fel, s a Szulejmán szultán-dzsámi a város 1685-ös visszafoglalását is nagyobb károk nélkül vészelte át.
Létezésének második (ha volt középkori előzménye, akkor a harmadik) szakaszában vártemplomként szolgált még 135 évig. Igaz, kupolájának ólomborítását még a 17. század utolsó éveiben leszedték és eladták, ám maga a szerkezet megmaradt az új nyeregtető alatt is. A minaretje is évek alatt kopott el: először körerkélyétől fosztották meg, majd új süveget kapott. Talán a Rákóczi-szabadságharc során sérült meg annyira (1706-ban maga a vártemplom is leégett), hogy lebontották.
Az utolsó leírás az épületről Gorové Lászlótól maradt fenn, aki 1819-1820-ban szemrevételezte a még álló, ám már lebontásra ítélt, statikailag is meggyöngült épületet.
A cikk folytatása az Archeologia - Altum Castrum Online portálon
Kapcsolódó cikkünk:
Térfotó: Esztergom megkerült dzsámija
Még hogy haszontalan volna a szegénység? Szabolcs-Szatmár-Beregben az őrizte meg eredeti formájukban a középkori templomokat.
» tovább
Archeologia: szó szerint útikalauz a kezdetektől az újkor hajnaláig a Kárpát-medencéről – a teljesség igénye nélkül.
» tovább
Idén is a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében megrendezett Múzeumok Majálisán adták át a Pulszky Társaság által meghirdetett Év Múzeuma díjat.
» tovább
A misszió felméri, milyen hatással van a határ osztrák oldalán létesülő három, új szélerőmű telep a kiemelkedő egyetemes értékre – áll a Forster központ közleményében.
» tovább
Cselovszki Zoltán látogathatóvá szeretné tenni a Táncsics utcai székház mögötti területet: a tervezett gesztus egyúttal egy nagyobb szabású terv része.
» tovább
