Az abaújvári templom hatszáz éves, Szent Bertalant ábrázoló freskója menekül meg az enyészettől a Balsorsú Műemlékek Bálja közönségszavazatai alapján.
Nagy többséggel nyerte el a bálozók szavazatai alapján a győzelmet az abaújvári freskó - a helyi református közösség lelkésze, Tóth István éppen a műemlékem.hu-ról értesült még tavaly decemberben a bálról, s annak tétjéről. Az Abaújvárról érkező csapat mindent meg is tett a sikerért, maga a lelkész is középkori jelmezben sürgött-forgott a bálozók között, érvekkel, no meg otthon sütött süteménnyel és házipálinkával agitálva a falkép megmentése mellett.
"Egy 15. századi freskó, ami 98 éve várja a restaurálást, ráadásul mindez egy 13 éve felásott templomban. Ha ez nem balsors, akkor nem tudom, mi az" - mondta még a szavazás végeredményének kihírdetése előtt portálunknak Tóth István.
A báli bevétel körülbelül egymillió forint. A pontos összegről és a freskó restaurálásának tervezett menetéről - miután a bál szombaton éjjel volt - egy későbbi cikkben fogunk beszámolni.
A közönségszavazatok alapján a második helyet a kőszegi kápolna, a harmadikat a miskolci Sajó Cipőbolt faportálja érdemelte ki.
Kapcsolódó cikkeink:
Balsorsú jelöltek Miskolcról és Pinnyéről
Balsorsú jelöltek Kőszegről és Dobriból
Balsorsú freskó a kísértettemplomból
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, Szent László és Zsigmond temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása.
» tovább
Ezúttal nem akadályozott senkit a havazás, hogy eljusson a Gödöllői Királyi Kastélyba a fotópályázatra. A meghirdetettel ellentétben négy kategóriában is várjuk a képeket.
» tovább
Talán túlságosan szem előtt volt Sajószentpéter református Nagytemploma, mert az elmúlt évszázadban nem vizsgálták meg alaposan. A műemléki falkutatásra a napokban kerül sor.
» tovább
Szeptember első hétvégéjén birtokba vehetik a látogatók a visegrádi történelmi játszóparkot. A park hagyományokat, kreativitást és a képzőművészetet ígér.
» tovább
A frank birodalom keleti bástyája, a szláv írásbeliség egyik bölcsője, majd mocsárvár, amelyet a török nem tudott bevenni - Zalavár sorsát csupán a békésebb 18. század pecsételte meg.
» tovább
