A tettes ugyan mindig, a régész azonban csak ritkán tér vissza a tett színhelyére. Bátaszék határában most mégis ez történt, ráadásul a korábban az M6-os autópálya nyomvonalán kutató régészek saját szakállukra folytatták az újkőkori lelőhely feltárását.
„A bátaszéki újkőkori lelőhely a lengyeli kultúra egyik legfontosabb megjelenési helye Európában” - mondta el a műemlékem.hu-nak Gallina Zsolt. Az ásatásvezető régész hozzátette: 2006-ban kezdtek el itt az autópálya építése miatt megelőző feltárásokat folytatni, több intézmény is dolgozott az elmúlt években a területen. Több mint kettőezer-ötszáz sírt tártak, túlnyomó részük az úgynevezett lengyeli kultúrához tartozó népcsoporthoz köthető. Ezek a temetkezések körülbelül hatezer évesek lehetnek.
„Általában túlvilági útravalóval látták el a korszak halottait” - jelentette ki Gallina Zsolt. A terményekkel teli edények mellett felbukkannak kőeszközök, apró ékszerek is. A holttesteket az oldalukra fektetve, zsugorított pózban, az esetek többségében nem túl mélyre temették el.
„2006-ban és 2007-ben már kutattunk itt, most ha úgy tetszik, nosztalgiából tértünk vissza a helyszínre” - mondta az ásatásvezető régész.
Az önerőből finanszírozott tervásatáson 450 négyzetmétert tártak most fel, s tíz lengyeli sírt találtak. A leletek konzerválását, a kerámia anyag restaurálását is saját költségükön végzik el, s azokat a kutatási anyaggal együtt a Szekszárdi Megyei Múzeumnak adják majd át. A magánexpedíció célja a korábbi ásatási eredmények pontosítása volt.
A növényi mag-, illetve állatcsont maradványokat archeobotanikus és archeozoológus vizsgálja majd meg, hogy következtetni lehessen az újkőkorban itt élt csoport táplálkozására: növénytermesztési és állattenyésztési szokásaira.
Bátaszék három tájegység, a szekszárdi dombvidék, a Mecsek és a Sárköz találkozásánál fekszik, így évezredek óta kínált megfelelő körülményeket a megtelepedésre. Már a lengyeli kultúra megjelenése előtt lakott volt, s az ember jelenléte a leletek alapján egészen a római korig nyomon követhető az egyelőre teljes egészében még feltáratlan területen.
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
