Megújulásunk támogatója:  

Közös királynak közömbös az emléke?

A bécsi császári kriptát akár a magyar történelem egyik emlék- és kegyeleti helyeként is számon tarthatná a köztudat.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/02.jpgBár a Bécs belvárosában lévő kapucinus templom alatti császári kriptát magyar turisták is tömegesen keresik a fel, a többségük aligha tartja magyar királyok temetkezőhelyének. Magyar nemzeti színű szalagokkal díszített koszorú többnyire csak Erzsébet királyénak, Ferenc József feleségének jut, aki az osztrák császár (és magyar király) valamint fiuk, Rudolf koronaherceg társáságában külön teremben nyugszik és a tavaly elhunyt Habsburg Ottónak, akinek szívét, végakaratának megfelelően a pannonhalmi apátsági templom altemplomában, szívurnában helyezték el.

Bár a Habsburg uralkodók emléke iránt a nemzeti emlékezet gyakorta legalábbis ellentmondásosan viseltetett és viseltetik, s az „eb ura fakó” szellemében kriptájuk sem magyar kegyeleti hely honfitársaik többsége számára, vélhetően meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy Bécsbe kell mennünk, ha magyar király valóban létező, ismert temetkezését akarjuk látni (elutazhatunk persze IV. Károly koporsójához is Madeirára).

Leszámítva ugyanis III. Béla földi maradványait, amelyek a Mátyás-templomban nyugszanak feleségével, Chatilloni Annáéval együtt, a Habsburgok kriptáján kívül nincs felkereshető, kegyeleti helyként valóban működő „királytemetőnk” - leszámítva persze a székesfehérvári bazilika romjainál kialakított osszáriumot, amely azonban megőrzési, konzerválási célokat szolgál, s amelyben más csontokkal együtt minden bizonnyal Mohács előtti uralkodók maradványai is megtalálhatók (eredetileg III. Béla és felesége is Fehérváron pihentek, mai nyughelyükre 1848-as megtalálásuk után 1898-ban kerültek).

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/04.jpgA közös sírbolt, vagy a királyi temetkezőtemplom gondolata egyébként későbbi mint a keresztény európai királyságok létrejötte. Ahogyan a magyar történelem első másfél évszázadát az utazó királyok uralták, amikor – bár volt, voltak székhelyek – a király a kíséretével együtt szinte állandóan úton volt, részben racionális, részben sprirituális okok miatt, hiszen személyében testesítette meg a királyság isteni intézményét is. Így temetkezőhelyül is egy többnyire általuk alapított, vagy hozzájuk erősen kötődő templomot, apátságot választottak, ahol a családból csak ők nyugodtak, legfeljebb néhány hozzátartozójuk társaságában.

Ebből a szempontból egyébként kakukktojás Székesfehérvár már a 11. században is, hiszen az első magyar királyt, Szent Istvánt itt temették el, valószínűleg nem messze attól a helytől, ahol apja, Géza fejedelem nyugodott. Az őt követő, nem egyenesági – hiszen Péter és Sámuel után a Vazul-ág került hatalomba – uralkodók temetkezési hely választása azonban követte az utazó királyi mintát, s Kálmán volt az első, akit csaknem nyolcvan év után ismét Fehérváron temettek el. Ebben nyilván szerepet játszott, hogy időközben István királyt és Imre herceget szentté avatták, így felértékelődött a környezetükben lévő, sírok kialakítására alkalmas, koronázóhelyként már tradicionálisan használt templombelső.

Nyolc évtizedig ide temetkeztek a királyok, ám a kisgyermekként elhunyt III. Lászlóval a sor 1205-ben megszakadt – sőt már előtte egy évvel, hiszen apját, Imre király az egri székesegyházban temették el. Imre testvére, II. András Egrest, az ő fia IV. Béla Esztergomot, a mai napig azonosítatlan ferences templomot választotta végső nyughelyéül.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/06.jpgHa már IV. Béla: ugyan berzenkedhetünk a Habsburg királyok ellen, azonban részben neki is köszönhetjük őket. A tatárjárás során a Babenberg-családból származó II. Civakodó Frigyes osztrák herceg nem habozott ugyanis sajátos módon segíteni a bajba jutott IV. Bélán, így a határ menti, nyugati magyar megyéket gyorsan elfoglalta, nyilván, hogy enyhítsen a kormányzás terhein (magát Bélát is fogságban tartotta egy ideig). Béla már 1242-ben visszafoglalta az elveszett területeket, ám a torzsalkodás nem ült el, így 1246-ban a Lajta mentén ismét összecsaptak. Bár a csata az osztrákok győzelmével végződött, a küzdelemben meghalt Frigyes herceg és vele kihalt a Babenberg-család.

Az osztrák hercegi koronára többen is pályáztak, s végül I. Habsburg Rudolf szerezte meg, hosszas viszály után 1278-ban, a dürnkurti csatában, ahol IV. Kun László segítségével győzte le ellenlábasát, II. Ottokár cseh királyt, aki maga is elesett az összecsapásban. Így Béla és unokája, László nyilván akaratán kívül, ám megágyazott a Habsburgok innentől töretlen, több mint hatszáz éves hatalmának.

De vissza a magyar királyokhoz: az Anjou uralkodók (Károly és Lajos) ismét Fehérvárra temetkeztek (sőt itt kapott végső, ám korántsem háborítatlan nyughelyet Albert is 1439-ben, aki az első Habsburg volt a magyar trónon), ám Luxemburgi Zsigmond Nagyváradot választotta, hogy I. Szent László közelében várja a feltámadást. I. Ulászlónak, aki a várnai csatában 1444-ben halt meg, Krakkóban alakítottak ki díszes sírhelyet (bár a földi maradványainak a sorsa vitatott, a hagyomány úgy tarja, hogy az ő lenyakazott holtteste nyugszik itt).

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/05.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121113becskripta/07.jpgSzékesfehérváron utolsóként Szapolyai Jánost temették el 1540-ben, míg az utolsó koronázásra 1527-ben került sor, amikor I. Ferdinánd fejére került a nyitrai püspök kezéből a korona. Ezzel kezdetét vette az egészen 1918-ig tartó Habsburg-korszak a magyar trónon, amit még a férfiág kihalása sem tört meg, hiszen Mária Terézia és férje sikerrel alapította meg a Habsburg-Lotaringiai házat.

A bécsi kripta 1633 óta szolgál a Habsburg-dinasztia tagjainak temetkezési helyéül. Előtte I. Ferdinándot például a prágai Szent Vitus székesegyházban temették el, s II. Mátyás volt az első, aki a bécsi kapucinus templomban kapott végső nyughelyet, utóda, II. Ferdinánd viszont Grazban építtetett díszes mauzóleumot.

A kriptában a bejárat mellett I. Lipót és I. József barokk szarkofágja áll, Johann Lukas von Hildebrandt alkotásai. A legimpozánsabb Mária Terézia és férje, I. Lotaringiai Ferenc István óriási szarkofágja, Balthasar Ferdinand Moll barokk műhelyének három méter magas és széles, hat méter hosszú alkotása. A királyi párt fekhelyükön ülve ábrázolták, az alkotás egyik sarkában egy gyászoló nőalak a magyar koronát tartja kezében. A kripta maga a történelemkönyv, amelyből jó néhány lap a miénk is.

 

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Örökre elvesztek a magyar királyok?

Királyi sarjak és kakukkfiókák

Királysírt rejthet az elveszett apátság

Várad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra

Ausztriában magyar a második legnagyobb kripta

 

A székesfehérvári romkert a műemlékem.hu adatbázisában

A bécsi kapucínus templom és császári kripta a Határeset adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2012.11.13


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (10) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (2) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)