„A tavalyi felújításra elsősorban a balesetveszély miatt volt szükség, hiszen a lehulló vakolatdarabok miatt nem volt veszélytelen már csak megközelíteni sem a templom nyugati bejáratát. Ugyan az épület déli és keleti oldala el van kerítve, azonban itt is jelentős a kőpusztulás, ezért itt sem várathat magára a homlokzati felújítás” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, a felújítás tervezője. Hozzátette: jelenleg a tervek készítése folyik, amely során első lépésben nagypontosságú geodéziai felmérés készül a templom homlokzatairól. Ezt követően kosaras emelőről anyagmintákat vesznek, illetve részletfelméréseket végeznek, majd nagy felbontású fényképek elemzésével minden homlokzati elemet felmérnek, mind a kialakítása, mind az állapota szempontjából. Ez alapján már tervezhetővé válik, hogy milyen beavatkozásokra van szükség a kőanyag, a nyílászárók és a vasrácsok esetében. A kész tervek alapján kezdeményezik az építési engedély kiadását, majd a tervek szerint a főváros még a tavasz előtt megindítja a közbeszerzési eljárást a kivitelező kiválasztására.

„Amennyiben ez a munka is megkezdődik és megépül a homlokzati állvány, természetesen mód nyílhat a legfontosabb homlokzati falkutatásra is” - folytatta Mezős Tamás, aki szerint erre már csak azért is szükség volna, mert a pesti belvárosi templom sok részlete még ismeretlen nem csak a nagyközönség, de a szakemberek előtt is.

Bár az épületen a magyar műemlékvédelem olyan legendás alakjai dolgoztak korábban mint Steindl Imre és Lux Kálmán, teljes körű régészeti kutatás sem folyt a területén. Luxék az 1930-as években ugyan a szomszédos római tábor feltárásakor (ekkor került sor a templomtól északra lévő temetőrészlet feltárására is) a barokk kriptából fúrtak néhány alagutat a templomhajóban, azonban így nem nyílt lehetőség a rétegek vizsgálatára. 2002-ben a sekrestye előterében Kovács Eszter régész végzett feltárást, amelynek során 13-14. századi, még a templom és a sekrestye gótikus bővítését megelőző temetkezéseket tárt fel. Ugyanakkor a szakemberek még mindig nem akadtak nyomára a 11. századi templomnak, amelyre írásos adatok utalnak (az azonosított román kori részletek ennek az épületnek a 12. század végi átépítéséből származnak). Legrosszabb esetben akár az is elképzelhető, hogy az első templom alapozását a barokk kori kriptaépítések során elbontották.

„Nem csak régészetileg, de a falkutatás szempontjából is sok még az ismeretlen részlet” - mondta Mezős Tamás. „A szentély falkutatása csupán az ülőfülkék záradékmagasságáig terjedt ki, így nem kizárt, hogy efölött vannak még falképek, ahogyan azt a Mária és a kisded alakjának megtalálása is bizonyította. Tudomásul kell azonban venni, hogy a közeljövőben aligha lehet mód a Belvárosi templom és egyéb épületek teljes körű kutatására. Sem lehetőség, sem források nincsenek arra, hogy egy templomot évekre bezárjanak és százmilliós költségvetéssel megkutassanak. A szakmának véleményem szerint arra kell berendezkednie, hogy a halaszthatatlan veszélyelhárítási munkák és esetleg kisebb felújítások alkalmával egy-egy részletet megvizsgáljanak és biztosítsák az épületekben rejtett tudományos információk minél biztonságosak megőrzését is. Nem feledkezhetünk el a szükséges beavatkozások pontos és minden részletre kiterjedő dokumentálásáról sem, amint azt a tornyok vakolatjavításakor készített csaknem tízezer felvétel és az ezek magyarázatául szolgáló leírás is bizonyítja.”

A belvárosi templom a műemlékem.hu adatbázisában

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA