A nyomvonalszakasz megkutatása során majd minden ismert lelőhelyen előkerültek régészeti jelenségek – tudósít a Budapesti Történeti Múzeum.
Jelenleg is folyik a Budapesti Történeti Múzeumban azoknak a leleteknek a feldolgozása, amelyek idén télen és tavasszal kerültek elő Budapest-Tárnok vasútvonal felújításához kapcsolódó feltárások során. A Kelenföld – Tárnok vasútvonal átépítésével, korszerűsítésével járó tervezett földmunkálatok több régészeti lelőhelyet is érintettek a főváros XI. és XXII. kerületében.
A keskeny, átlagosan 2-3 méter széles nyomvonalszakasz megkutatása során majd minden ismert lelőhelyen előkerültek régészeti jelenségek.
Albertfalván (XI. kerület), a Duna utca mellett néhány gödörobjektumot tartalmazó, valószínűleg kora bronzkori településrészlet került napvilágra. A Növény utcában (XXII. kerület) későavar árokrendszer nyomait sikerült kimutatni. A többször megújított, kisebb árkokból álló rendszer minden bizonnyal annak az avar telepnek a részét képezte, amely a munkaterületünk szomszédságában 2010-ben végzett nagyobb felületű ásatás nyomán került elő. Az árkok oldalfalába néhány esetben kemencéket vájtak, melyek platnijába edénytöredékeket tapasztottak.
A Növény utcától északra középkori (Árpád-kori) település maradványainak nyomát dokumentáltuk.
Nem messze a Növény utcai lelőhelytől, a Pohár utcában (XXII. kerület), egy tervezett új aluljáró területén a camponai római tábort körülvevő település (auxiliáris vicus) kisebb részlete, valamint késő bronzkori telepobjektumok kerültek elő.
Az utóbbi korszak egyik gödörobjektumának alján állatcsontokat találtunk, amelyre szájával lefelé fordított kerámiaedény volt ráborítva, mellette egy marokkő helyezkedett el. A korszak egy másik itt feltárt objektumából egy többosztatú pecsétlőfogós tál töredéke került elő, amelynek tetejére állati borda-és lábcsontokat halmoztak.
A cikk folytatása a BTM honlapján
Altemplomot alakíttatna ki a mai kriptából a Március 15-e téri templom plébánosa, így egy látogatható térrendszer születne.
» tovább
Csapek 1935-ben alkotta meg a világ egyetlen porcelánablakát, ami egyszerre kuriózum és remekmű. A művet a herendi római katolikus templomban helyezték el.
» tovább
Folytatjuk az Archeologia portál szó szerinti útikalauzát a Kárpát-medencéről. Kiderül az is, hogyan és miért is maradt le a térség Európa nyugati felétől.
» tovább
Március 15-e alkalmából kapott Ybl-díjat Molnár Csaba építész, részben a fertődi Eszterházy-kastély, azon belül a marionett színház lenyűgöző felújításáért.
» tovább
Bár a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkárságából nőtt ki, az új intézmény nem váltja le, hanem kiegészíti azt.
» tovább
