Megújulásunk támogatója:  

A háború pusztította el a szabadkőművesek titkait

A második világháború idején a dégi kastélyban pusztító tűz semmisítette meg a legnagyobb részét annak a levéltárnak, amely a magyar szabadkőművesség dokumentumait tartalmazta.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101124degszabadkomuves/004.jpgA szabadkőművesség átszövi a magyar nemesség történetét, s ennek leginkább látható, szinte jelképszerű alkotása a dégi kastély, azonban nem szabad elfeledkeznünk a 18. századi előzményekről sem” - mondta el a műemlékem.hu-nak Varga Kálmán, a dégi kastélyt is kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Hozzátette: így eshetett meg, hogy egy korabeli ismeretlen alkotó egy festményen ábrázolta Mozartot Esterházy „Fényes” Miklóssal egy szabadkőműves szertartás figurájaként.

 

Mindenki, aki számít

A szabadkőműves mozgalom valószínűleg Skóciából indult ki, már a 16. században. Angliában a 17. századtól kezdett elterjedni, a négy londoni páholy 1717-ben alapította meg az Angliai Nagypáholyt. A Francia Nagyorienst 1728-ban hozták létre Párizsban. A sokszínű, a felvilágosodás eszmeiségével összefonódó, progresszív mozgalom gyorsan terjedt Európában: a korabeli Magyarország területén az első páholyt Brassóban alapították 1749-ben. Bár a Felvidéken és Pest-Budán is alakult szabadkőműves társaság, az úgynevezett Draskovich páholy (amely egyúttal egy „magyar rendszerű” szabadkőművességet is jelentett), a „titkos” magyar társaságok központja a 18. században Bécs volt. A korabeli Habsburgok ugyanis jó viszonyt ápoltak a szabadkőművesekkel, annyira, hogy Mária Terézia férje, I. (Lotaringiai) Ferenc még trónörökösként, 1731-ben Hágában csatlakozott hozzájuk, sőt, 1742-ben az ő közreműködésével alakult meg „A három kánonhoz” elnevezésű első bécsi páholy. Mária Terézia eltűrte a szabadkőműveseket, így magyar Testőrségében nyíltan tevékenykedtek a szabadkőművesek: Barcsay Ádám, Orczy Lőrinc, Báróczi Sándor is a mozgalom tagjai voltak. Persze a szabadkőművesség Magyarországon is megállíthatatlanul terjedt: Kazinczy Ferencet 1784-ben vette fel a miskolci páholy, Pálóczi Horváth Ádám 1789-től előbb Pesten, majd Zalaegerszegen szabadkőműveskedett. A Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchenyi Könyvtárat később megalapító Széchenyi Ferenc pedig 1775 táján csatlakozott a Monyorókeréken életre hívott páholyhoz.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101124degszabadkomuves/006.jpgAz osztrák-magyar szabadkőművesség II. József uralkodása alatt és után tovább élte első fénykorát. Valószínű, hogy a kalapos király reformjainak jó részét a szabadkőműves gondolkodásból merítette.

1790-ből származik az a festmény, amely az „Újrakoronázott Reményhez Páholy” emlékére született. Korábban, Mária Terézia uralkodása alatt már létezett egy „Koronázott Reményhez” nevű páholy, így a páholyt valószínűleg a II. József halála után trónra került II. Lipót tiszteletére alapították. Az ismeretlen festő alkotása eredetiben az ausztriai rosenau-i kastély szabadkőműves múzeumában látható, egy digitális másolat azonban megtekinthető a fertődi Esterházy-kastély kiállításán. A művész a szabadkőműves szertartások szünetében ábrázolja alakjait: Mozartot éppúgy, mint Esterházy „Fényes” Miklóst” - jelentette ki Varga Kálmán. A virágzásnak azonban hamar vége szakadt: Lipót halála után I. Ferenc betiltotta a szabadkőműves mozgalmat.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101124degszabadkomuves/002.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101124degszabadkomuves/003.jpgA szabadkőműves kastélya

A tiltás ellenére tovább működtek a szabadkőműves mozgalmak, azonban néhány évtizedre illegalitásba kellett vonulniuk. A Magyarország leggazdagabb köznemeseként emlegetett Festetics Antal 1810-1815 között építtette fel klasszicista kastélyát Dégen, s a titkos szabadkőművesség már az épület alaprajzából is kitűnik.

A császári és királyi kamarás Festetics gróf a már akkor is neves építész Pollack Mihályt bízta meg a kastély tervezésével. Pollack zsenijét bizonyítja, hogy – bár ő maga valószínűleg nem volt szabadkőműves – tökéletesen formát talált a rejtőzködésnek. Így ugyan a kastély a klasszicizmus harmonikus szabályrendszerének képét mutatja, a dísztermet a jobb szárnyban, mintegy sarokszobaként alakította ki, vagyis ha az ajtaja várva van, még egy kastélybeli séta során sem derül fény a létére. A titkos szabadkőműves összejövetelekre valószínűleg itt került sor, bár megtartásukról nem maradt fenn dokumentum.

A dísztermet és a grófi hálószobát összekötő boltozatos helyiségben a padló mozaikján látható csillag szintén a titkos társaság jelképe (bár maga a mozaik 20. századi). A külső homlokzaton is feltűnik a napmotívum a szabadkőművesség bizonyítékaként. Egyes feltételezések szerint a kastélyt övező angolpark (csakúgy mint az Esterházyak esetében Kismartonban) a beavatási szertartások helyszíne lehetett.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101124degszabadkomuves/005.jpgFestetics Antal azonban nem csupán építtetett, hanem gyűjtött is. A gabonakonjunktúra miatt jelentősen növekedett a vagyona, így megvásárolta a megszüntetett páholyok iratait, könyvtárukat. A szabadkőműves iratok, levelezések gyűjtését gróf Festetics Pál is folytatta: az egyedülálló levéltárban a 19. század folyamán (egy osztrák gyűjtemény átvételével) összesen 104 kötet, vagyis 10 ezer ív tartalmú anyag gyűlt össze.

Közben a szabadkőművességet sújtó politikai nyomás is enyhült. Ugyan már 1848-ban kísérletet tett Thoma Mihály Ágoston a mozgalom újraszervezésére, csak a Kiegyezés után adott lehetőséget egy belügyminiszteri rendelet a páholyok alapítására Magyarországon. 1868-69-től angol és francia mintájú páholyok egyaránt alakultak, amelyeket – egyedülálló módon – 1886-ban a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyban egyesítettek. A szabadkőművesség egészen 1919-ig virágzott ismét 11 ezer taggal: Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Benedek Elek, Wekerle Sándor egyaránt valamelyik páholy tagja volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság betiltotta a szabadkőművességet, s a tiltás a Horthy-korszakban is érvényben maradt. 1945-től öt éven át ismét szabadon működhettek Benedek Marcell nagymester irányítása alatt. 1989-ben nyílt lehetőség a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy újraszervezésére, 1992-ben pedig létrehozták a Magyar Nagyoriens-t is.

A páratlan dégi szabadkőműves levéltár azonban nagyrészt elveszett. A 19. század végén még kutathatott benne Abafi Lajos, aki 1900-ban jelentette meg a Szabadkőművesség története Magyarországon című művét. A második világháború azonban nem kímélte a kastély épületét: 1945-ben tűz pusztított az épületben, német, majd orosz katonai kórházat is berendeztek a falak között. A megmaradt iratok nagy részét pedig széthordták a háborút követő hónapokban. A sok-sok dokumentumnak csak mintegy a harmada maradt meg, amely az Országos Levéltár gyűjteményébe került.

 

A dégi Festetics-kastély és a melléképületek, valamint a park a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2010.11.24


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (10) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) m (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (2) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) muzeológia (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)