„A Mátra Erőmű, illetve a külszíni bánya addig mintegy háromezer hektárnyi területet vett el a településtől. A Ludas irányában található Varjú-dűlő fejtése előtt 1998 és 2002 között régészeti kutatás folyt a területen, amely során több mint 1400 régészeti objektumot tártak fel a szakemberek. Ez a fantasztikus leletbőség adta az ötletet, hogy a megtalált tárgyi emlékeket a helyszínen, vagyis Detken mutassuk be az érdeklődőknek” - mondta a műemlékem.hu magazinnak Pelle Sándor, a Heves megyei település polgármestere, aki 22 éve áll Detk élén. „Mivel az eredeti végzettségem magyar-történelem szakos középiskolai tanár, vagyis elkötelezett vagyok a múlt tárgyi emlékeinek feltárásában és bemutatásában, természetesen igyekeztem kijárni, hogy régészeti kiállítóhelyünk legyen. Szerencsére az erőmű, amellyel remek kapcsolatban vagyunk, segített, így a volt községháza épületét alakítottuk át 2005-ben a múzeumunk számára. Mivel az erőmű német tulajdonban van, ők is hoznak ide vendégeket, akik megerősítenek benne, s jómagam is ezt tapasztaltam külföldön járva, hogy európai színvonalú a régészeti kiállításunk.”

A Varjú-dűlő feltárása során kiderült, hogy több mint félmillió éve telepedtek meg az első emberek a Bene-patak völgyében. Emléküket egy szakóca mutatja be a detki kiállítóhelyen. A területen az ezt követő időszakokban is éltek embercsoportok, a neolit korszaktól a bronzkoron, a vaskoron át a szkítákig, a keltákig és az avarokig. A kiállítóhely – amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum és az egri Dobó István Vármúzeum szakemberei terveztek – négy terme a honfoglalásig mutatja be a feltárt tárgyi emlékeket. A kelta kort egy teljes egészében kiállított, üveglappal fedett hamvasztásos temetkezés is idézi. A leletek közt akadnak európai jelentőségűek is, mint például a vadkant ábrázoló fogantyúkkal ellátott temetkezési edény és egy nagyon jó állapotban megmaradt karperec.

„Gyermekkoromban ez a dűlő volt a szánkódomb. Még belegondolni is borzongató, hogy milyen értékek fölött játszottunk” - jelentette ki Pelle Sándor.

Ugyan a kiállítás a honfoglalás korával zárul, valószínűleg jelentős középkori emlék is van a település területén. Detk első említése ugyanis Egyházasdetk néven a 13. század második harmadából, IV. Béla korából származik. A falu ekkor azonban nem itt állt, hanem néhány kilométerrel odébb, a Tarnóca-patak mellett. Ez azonban vélhetően a tatárjárás során elpusztult, s megmaradt lakói a jelenlegi falu helyére telepedtek át. Az Egyházasdetk név arról tanúskodik, hogy a korábbi falunak is volt temploma, s ezt bizonyítja egy közelben található, Templom-dűlő nevű terület is.

„Ennek a templomnak a felszínen már nem láthatóak a maradványai és mivel senki sem kereste, a helyét sem azonosították. A terület neve azonban árulkodó: a romokat így őrizte meg a nép emlékezete” - mondta a polgármester. „Szeretném elérni, hogy megtalálják a szakemberek a hajdani templom maradványait, feltárják és helyreállítsák azokat, majd a középkori romokat a helyszínen mutassuk be a látogatóknak.”

A régészeti múzeumról Detk honlapján

Detk védett objektumai a műemlékem.hu adatbázisában

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA