Néhány éven belül az egri várhegy gyomrában is sétát tehet a látogató. A vár központi része alatt, 10-12 méter mélyen ugyanis 250 méter hosszú pincerendszer húzódik, amit még a híres 1552-es ostrom előtt vájtak a sziklába.
Látogatók előtt elzárt terület az egri vár egyik központi része. A székesegyház romjának kapuja előtt elterülő térség az ott látható falmaradványokkal és egyenetlen felszínével hívja fel magára a figyelmet.
„A föld alatt húzódó hajdani dézsmapince miatt süllyedt meg több helyen is talaj. Feltölteni addig nem lehet, amíg magát a pincét meg nem erősítjük, hiszen beszakadhatna a járat- és üregrendszer” - mondta el a műemlékem.hu-nak az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója. Veres Gábor hozzátette: a területen ráadásul két pince is van egymás alatt. A mélyebben húzódó, mintegy kétszázötven méter hosszúságú a hajdani dézsmapince, amelyben még a török idők előtt tárolták a püspökség számára beszedett bort. Miután a bejárata eltömődött, évszázadokon át elfeledve húzódott a várhegy gyomrában, s csupán alig két évtizede fedezték ismét fel. Látogatni azonban nem lehet, hiszen egyelőre üggyel-bajjal lehet csak lejutni a mélybe.
Szintén nem mutathatták be eddig a látogatóknak a provizori palota maradványát, amely szintén a föld felszíne alatt található. Az egykori palotának ugyanis, amelyben Dobó István is lakott, a föld feletti része megsemmisült, csupán a pincéje maradt meg.
„A Regionális Operatív Program keretében pályázunk, hogy fejleszthessük a várat. Ennek talán leglátványosabb része a dézsma-, és a provizori pince megnyitása lesz, ahová a mellettük álló, átalakítandó épületből lépcsőn, illetve liften juthatnak majd le a látogatók” - mondta Veres Gábor.
Ugyan az egri vár az ország egyik legismertebb és leglátogatottabb műemléke, területének negyede nem látogatható. Akadnak életveszélyes részek is, mint a Szép-bástya, tetején a három kereszttel. A tervezett (és remélt) fejlesztés keretében a bástyát is felújítják, valamint ismét megnyitják a vár tövében álló Török-kertet. Ha sikeres lesz az uniós pályázat, a beruházás elkezdése után legkésőbb két évvel adják majd át a megújított tereket.
Ezzel együtt akár a szakemberek számára is okozhat meglepetéseket a vár. Vannak ugyanis olyan részei, amelyeken még feltárások sem folytak soha, így nem lehet tudni, milyen részletek húzódnak a helyenként több méter vastag feltöltés alatt.
Az egri vár a műemlékem.hu adatbázisában
A cikkhez bejelentkezés után megjegyzés fűzhető
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
