Egri vár: feltárták a középkori központot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/ciml.jpgA most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.

2017.11.15
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/02.jpgBár az egri püspökséget hagyományosan Szent István alapításának tartják, a feltárásaink azt igazolják, hogy a várhegyen csak a 11. század utolsó harmadában létesült egyházi központ. Az államalapítás korában egy rotunda, vagyis körtemplom állt itt, körülötte temetővel és egy településsel, tőle nyugatra pedig egy olyan kőépület, ami feltehetően eredetileg királyi udvarház lehetett. Az egyházmegye püspöke feltehetően csak azután tette át ide a székhelyét, hogy korábbi rezidenciáját, a bihari várat a besenyők 1068-ban elpusztították. Az önálló egri püspökség története valójában azután vette kezdetét, hogy 1091-ben a kunok végképp megsemmisítették Bihart, és néhány évvel később Szent László király Nagyvárad központtal Könyves Kálmán számára egy új egyházmegyét szakított ki az egykori bihari-egri püspökség területéből. Ezután több mint négy évszázadon át több periódusban épültek meg és -át az egri egyházi központhoz tartozó épületek” - mondta el Buzás Gergely régész-művészettörténész, aki a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeuma, a visegrádi Mátyás Király Múzeum és az egri Dobó István Vármúzeum csapatával ebben az évben két nagyobb felületű feltárást is végzett az egri vár területén. „Az első, igazolhatóan a püspökséghez tartozó épület egy kétszintes magánkápolna volt a 11. század második feléből, amelyhez később fából építettek egy harangtornyot. Ekkor ugyan már elkezdték a román stílusú székesegyház építését is, ám annak munkálatai több évtizeden át tartottak. A kápolnától északra Martyrius püspök regnálása idején, az 1130-40-es években építették fel a püspöki palotát, majd mellette elkészült a káptalan háza is. A következő nagy építtető Katapán püspök volt a 13. század elején, aki a káptalani házat szabályos kolostorrá fejlesztette, közepén egy román stílusú kerengőudvarral, a székesegyháztól nyugatra pedig védőfallal kerített új püspöki rezidenciát emelt a kutatás szerint. Szerencsére az átépítések, bontások zömét a leletanyaggal, pénzérmékkel pontosan tudjuk datálni, így összeállítható az épületegyüttes sokszínű, izgalmas építéstörténete.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/03.jpgA tatárjárás során a mongol fősereg elpusztította a román-kori épületeket. A székesegyháztól északra álló kerengőt már nem is építették újjá, de maradványait csak évtizedekkel később bontották le, mikor a 14. század közepén újabb jelentős építkezésekre került sor. 

A most befejezett egy hónapos ásatás során végre megkutathattuk az úgynevezett provizori palota maradványait is, amely fölött eddig egy 19. század végi barakképület állt. A 16. században ez már a vár gazdasági vezetőjének, az udvarbírónak az otthona volt, itt lakott Dobó István is a 1552-es ostrom idején. Ám az épület régebbi eredetű, még a 14. században emelték. Pincéjéből nyílik a vár alatt húzódó kétszintes, sziklába vájt dézsmapince is” - tette hozzá Buzás Gergely.

Bár az egri várat a nagyközönség szinte kizárólag az Egri csillagokban megelevenített sikeres várvédés kapcsán ismeri, a mostani feltárás mérföldkő a középkori püspöki székhelyek kutatásában. Ilyen részletesen hazánkban egyetlen egyházi központ történetét sem ismerjük régészeti szempontból, s a gyakori, minőségi, reprezentatív építkezésekből arra következtetnek, hogy Eger különleges helyzetben volt a magyarországi egyházmegyék között a középkorban.

 

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Eger: székesegyházhoz tartozó kerengőt találtak

Törökök réme lett a korábbi szentély

 

Buzás Gergely összefoglalója a 2017 első félévében végzett kutatásról az Archeologia portálon

 

Az egri vár a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Aquincum: épül Mithrász szentélye

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171212aquincummithrasz/ciml.jpgSymphorus mithreumának már állnak a falai, néhány hónap múlva léphetnek majd be a látogatók a múzeum új kiállítóterébe.

» tovább

Félmilliárdot szánnak Ybl fóti templomára

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171210fotitemplom/ciml.jpgA kormány összesen 850 millió forinttal támogatja a fóti plébániatemplom felújítását és a katolikus óvoda megépítését.

» tovább

Nyolcszázmilliót kap a borsi várkastély

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171208borsikastely/ciml.jpgA magyar kormány 800 millió forintos támogatást nyújt II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, a borsi Rákóczi-várkastély felújítására.

» tovább

Örökség és Európa

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171201europaorokseg/ciml.jpgElérhető A kulturális örökség számít Európának - Összefoglaló és stratégiai ajánlások magyar fordítása.

» tovább

Visszavesszük Zalavárt a szlávoktól?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171126zalavar/ciml.jpg2018-ban új lendületet kap a régészeti kutatás Zalaváron. Szükség is van rá, hisz a következő esztendőben már ünnepelni kellene.

» tovább