Megújulásunk támogatója:  

Erdélyi bástya: háromszáz év után ismét láthatjuk

A Régészet Napja rendezvénysorozat keretében megnyitják a budai vár tavaly feltárt Erdélyi bástyáját a látogatók előtt. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb budavári feltárásának tárgyi emlékeit pedig két helyszínen rendezett kiállítás mutatja be.
A Régészet Napja rendezvénysorozat keretében megnyitják a budai vár tavaly feltárt Erdélyi bástyáját a látogatók előtt. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb budavári feltárásának tárgyi emlékeit pedig két helyszínen rendezett kiállítás mutatja be.

Az utóbbi jó néhány év tömegükben legnagyobb közép- és kora újkori falmaradványai kerületek elő a budai várban a Táncsics Mihály utca 9. számú ház telkén a tavaly nyár végétől év végéig folytatott régészeti feltárás során. A telek már régóta a tudományos érdeklődés középpontjában áll, hiszen itt azonosították a 13. század végén már létező első budavári királyi rezidencia maradványait. A nagyközönség mégis inkább Táncsics-börtönként ismeri a területet, mert a 19. század elején épült József-kaszárnya utcai épületben raboskodott az 1848. március 15-én kiszabadított Táncsics Mihály.

A Budapesti Történeti Múzeum szakemberei Terei György vezetésével tavaly nem a telek felső részét kutatták, ahol Zolnay László még a múlt század hatvanas éveiben azonosította az első királyi házként, Kammerhofként ismert épületegyüttes maradványait, hanem a telek alsó szintjén, a lőportár tövében dolgozhattak. A feltárás során előkerült 4-6 méter magas falak jelentőségét nem csupán impozáns méretük adja, hanem az is, hogy legalább négy építési periódust sikerült azonosítani, vagyis megismerték a védmű területének építéstörténetét.

927_20190523_13150264.jpg

Az első, patkó alakú bástyát a 15. század végén emelték, részben az egykor a közelben állott középkori épületek anyagából, hiszen ennek a fala gótikus, sőt reneszánsz kőtöredékeket tartalmaz, amelyek minden bizonnyal bontásokból származtak és másodlagosan használták fel őket.

Az Erdélyi bástya kialakítására az 1530-as években az uralkodó Szapolyai János király utasítására került sor. Ekkor lényegesen megnövelték az itteni védmű területét: egy óolasz mintájú, hozzávetőlegesen ötven méterre előreugró, húsz méter széles bástya épült. A feltárás azt bizonyította, hogy a későbbi ostromok során a külső, a város irányába néző homlokzata erősen lepusztult a tüzérségi támadások miatt. Buda török alóli felszabadítását követően, feltehetően a 18. század elején a területet feltöltötték, kialakítva ezzel a mai járószintet. Vagyis a bástya több mint háromszáz évig rejtőzködött a föld alatt.

927_20190523_13145428.jpg

A feltárás során gazdag leletanyagra, a többi közt két éremkincs-leletre bukkantak. Magyarország területén először látott napvilágot szinte teljesen ép felvonóhidas kapu az összes tartozékával: bronz csigával, kapupántokkal, retesszel, nagyméretű lakattal és perselykővel együtt. Sok ágyú- és puskagolyó, pipák, kerámiatöredék is előkerült a feltárás során.

Az impozáns falmaradványokon kívül ezek a leletek is láthatóak lesznek, hiszen a lőportár épületében és a Budapesti Történeti Múzeumban is kiállítás nyílik. Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közreműködésével május 25-e és október 31-e között lesz látható. Bővebb információk a www.budapopup.hu oldalon olvashatók.

927_20190523_13145651.jpg

A kiállítás és a bástya megnyitása része a Régészet Napja és Éjszakája rendezvényeinek. Ennek keretében több mint húsz településen kínálnak immár hatodik alkalommal régészeti témájú programokat az érdeklődőknek a szakemberek.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2019.05.23

Képgaléria a cikkhez

8

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) Al-Duna (1) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (4) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (2) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (16) felújítás (16) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (7) határon túl (1) határon túl (8) Helikon (1) helyreállítás (3) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (3) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (4) királytemetkezés (5) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (11) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (4) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) őslény (1) ostrom (2) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (13) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) tájház (1) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (4) település (1) temetkezés (3) temető (2) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török kor (3) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

A budavári Erdélyi bástya feltárása során két kincsleletet, azaz elrejtett pénzeket találtak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Januárban megnézhetjük őket a Vármúzeumban.
A budai vár Erdélyi bástyájának feltárásáról, a Balaton-felvidék ismeretlen kolostorairól és a negyvenöt évvel ezelőtti Aquincumi nagy betörésről hangzottak el riportok a Közkincs-kereső október 3-i adásában. Ezt hallgatták 2018-ban a legtöbben a műsorarchívumban.
Jövőre indulhat el a Táncsics-börtön udvarának feltárása. L. Simon László maga is kitér majd a Hauszmann-bizottság ülésén az ígéretes lehetőségre.
Aligha a napokban kezdődik el a Táncsics-börtön udvarán lévő középkori épületmaradványok feltárása.