Egy falkép felfedezésének és eddigi restaurálásának története: a szerzők meggyőző bizonyítékokat sorakoztatnak fel, hogy Botticelli volt az esztergomi palotában a falképek alkotója.
Képgaléria és oldalak a könyvből
Magyarország nemzetközi szinten talán legismertebb falképét az egykori esztergomi palota studiolójában (reprezentatív dolgozó- és fogadó szoba) ugyan már az 1934-38-as ásatások során felfedezték, ám a művészt még mindig nem sikerült teljesen meggyőző módon azonosítani. Pedig már a harmincas években bejárta a világot a reneszánsz seccók (a freskótól kissé eltérő technikájú falkép) híre. Ám jött a világháború, Magyarország évtizedekre elszakadt Európától, s a négy erényt ábrázoló töredékes falképegyüttest szinte elfelejtette a közvélemény. Időről-időre ugyan végeztek restaurátori munkát a falképeken, azonban ezek - mint utóbb kiderült - sokszor inkább ártottak a műnek.
Az Erények legújabb restaurálása és kutatása 10 esztendeje, 2000-ban kezdődött el. Erről a 10 évről is szól a munkálatokban részt vevő, azokat irányító Prokopp Mária művészettörténész, Vukov Konstantin építész, építészettörténész és Wierdl Zsuzsanna, festő-restaurátor művész közös könyve, az Erények nyomában. Sokkal korábban kezdik ugyanis a történetet: érdekes összefoglalót adnak az esztergomi várhely középkori történelméről, a harmincas évekbeli feltárásokról, az Erények huszadik századi történetéről. Megismerhetjük a korszakot, a 15. század második felét, amelyben a falképek születtek, és Sandro Botticelli számos művét bemutatva sorakoztatják fel azokat a bizonyítékokat, amelyek az olasz reneszánsz mester keze nyomát mutatják az esztergomi studioló falán.
A Botticelli szerzőségét bizonyító adatokat 2007-ben tárták a tudományos közvélemény elé, ám az elméletet többen a mai napig vitatják. A falképek restaurálása is szünetel. A történetnek tehát korántsincs vége.
A három kutató közös munkájaként megszületett könyv igazi unikum: egyszerre szól a szakemberekhez és az érdeklődő laikusokhoz. Bemutatja azt az európai hírű alkotást, amelyet néhány évig még biztosan nem láthat teljes egészében restaurálva a nagyközönség.
Az Erények nyomában című könyv kedvezményes áron megrendelhető, érdeklődni a botticelli.hu@gmail.com címen lehet. Február 13-ig kiállítás is látható a kötet anyagából a Melange Galériában (Budapest, Markó utca 3.). A falképegyüttes feltárásáról film is készült a Mértékletesség nyomában címmel, amelyet a 41. Filmszemlén a Tudományos Ismeretterjesztő kategóriában vetítenek le.
Képgaléria és oldalak a könyvből
Kapcsolódó cikkünk:
Európa öröksége a magyar állam bölcsője
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
