Fenékpusztának nem csak múltja van?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101001fenekpuszta/ciml.jpgTalán már jövőre elkezdődhet a Keszthely melletti Fenékpuszta rehabilitációja. A római kort és a 18-19. századot egyaránt megidéző terület évtizedek óta csak vegetál.

2010.10.03

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101001fenekpuszta/ind.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101001fenekpuszta/003.jpgMég több kép Fenékpusztáról

 

Elkészítettük a rehabilitációs terveket, s két pályázaton is indulunk a projekt két részével” - mondta el a műemlékem.hu-nak a keszthelyi Helikon Kastély igazgatója. Czoma László hozzátette: a római kori emlékek bemutatására a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Programban, az egykori Festetics majorság felélesztésére az unió Határon Átnyúló Együttműködési Programjában – szlovén partnerrel – remélnek forrást találni. „Ugyanakkor nem rejthető véka alá az sem, hogy többször nekifutottunk már a pályázatoknak, azonban eddig nem jártunk sikerrel” - fűzte hozzá az igazgató.

Fenékpuszta manapság keveset idéz a hajdan dicső múltból. A 71-es útról fasor vezet a Festeticsek kiskastélya felé. A fasor elején – összefirkált – tájékoztató tábla, amely a hajdan itt állt római erődváros, Valcum történetét foglalja össze. Mellette fából ácsolt asztal és pad – az előbbi kitörve a helyéből. A római kori felfalazott romok egy részét elborítja a gaz. Az egykori majorság területe sem szívderítő látvány: omladozik a kiskastély, az egykori cselédlakások, istállók is rossz állapotúak. Az épületekben szükséglakások, hiszen még jelenleg is harminchárom család lakja Fenékpusztát.

Ugyan a korábban folytatott régészeti feltárások szerint a terület már 7 ezer éve lakott, igazi jelentőségre a római korban, a Krisztus utáni 2-3. században tett szert.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101001fenekpuszta/009.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101001fenekpuszta/005.jpgItt, a Valcumnak nevezett település mellett keresztezte egymást a provincia két jelentős útvonala: az egyik Savariát (Szombathelyet) kötötte össze Sopianae-vel (Pécs), míg a másik az Adriától vezetett Aquincumba. A 4. század közepén átépítették a várost: valóságos erőddé lett, hiszen falai egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű négyszöget kerítettek el, a falakat pedig negyvennégy torony erősítette. Az erődítések monumentalitásáról a terület déli részén látható egykori erődkapu maradványai árulkodnak.

Valcum jól védhetőnek bizonyult, hiszen Róma ugyan elbukott, de a város nem: a lakosság helyben maradt az 5. században is, sőt, a keleti gótok székhelye lett a település. Az avar korban germánok és bizánciak telepedtek le a falakon belül, azonban 630 táján elnéptelenedett a város. A 9. században ismét lakók költöztek be az erődvárosba, amelyet 10. század elején leromboltak a honfoglaló magyarok.

Az egykori Valcum a második évezredben már csak kőbánya volt (az itteni kövek jól jöttek Keszthely középkori és kora újkori építkezéseinél), azonban a 18. század elején a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített a romterület mellett. Ezt a Festeticsek 1739-ben vásárolták meg és ménesük hamarosan Európa-hírű lett. Évtizedek alatt kiépült a majorság: cselédlakásokkal, istállókkal, a kiskastély 1820-ban lett készen. A keszthelyi kastéllyal összekötő hét kilométeres fasort, a Fenyves allét 1880 körül létesítették. Az uradalom a második világháború kezdetéig virágzott.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101001fenekpuszta/fasor.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101001fenekpuszta/014.jpg1992-ben vette meg a kastélymúzeum hatvan millió forintért az ötven hektáros területet az akkor még itt működő lengyártól és termelő szövetkezettől” - mondta Czoma László. Hozzátette: azóta sajnos hiába terveztek nagyobb beruházásokat, még állagmegóvásra sem futotta, mára borzalmasan lelakottak az épületek.

A kiskastély és a hozzá kapcsolódó, Festeticsekhez kötődő épületek rehabilitációja már jövőre elkezdődhet, ha sikerrel járnak a határon átnyúló CBC-uniós pályázaton. A lakók kiköltöztetése után (akiket természetesen kártalanítanak) nyolc épületet újítanak majd fel. A kiskastély múzeumi funkciót töltene be, ismét lovakat tartanának a két lóistállóban, a cselédlakásokban apartmanokat alakítanának ki. A majorság nyugati részén álló barokk magtár mellett (amely közösségi tér volna) lóversenypályát alakítanának ki. „Célunk, hogy felélesszük azt a lovas hagyományt, amely Európa-hírűvé tette Fenékpusztát a Festeticsek korában” - mondta Czoma László.

A római kori romterületen még további feltárások szükségesek, amelyek módosíthatják a terveket, azonban már biztos, hogy rekonstrukcióban mutatnák be az egyik ókori bazilikát, s az egykori magtárat, amelyben római éttermet üzemeltetnének. Az erőd teljes területe ma már sajnos nem mutatható be, hiszen keleti sarka már a Balatonban áll. Ráadásul kettészeli a 71-es út, amely éppen az egykori diadalkapu helyén fut: ennek kiváltására is születtek már tervek.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101001fenekpuszta/016.jpgHa külön lovardát is építünk a lóversenypálya mellé, akkor a beruházás teljes összege mintegy 2,5 milliárd forint” - jelentette ki Czoma László. A határon átnyúló uniós pályázaton már ebben az évben döntés születik, így a közbeszerzési eljárás után jövőre kezdődhet a munka. A regionális operatív program pályázatán jövő év első felében döntenek a Fenékpusztára tervezett beruházás sorsáról.

 

Még több kép Fenékpusztáról

 

 

 

Kapcsolódó cikkünk:

Újjászületik a kastélypark Keszthely szívében

 

Fenékpuszta a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Ózd: vasgyártás egy napig

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171005ozdvasgyartas/ciml.jpgBucakemencében gyártanak majd vasat október 6-án az Ózdi Gyártörténeti Emlékparkban a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében.

» tovább

Postaúton a Felvidéken II.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170930felvidekpostaut2/ciml.jpgBethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felháborodott azon, hogy a levele Kassáról hat nap alatt ért Pozsonyba - folytatjuk utunkat a Felvidéki postaúton.

» tovább

Postaúton a Felvidéken I.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/ciml.jpgA három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.

» tovább

Fotóalbum Sanghaj magyar építészéről

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170922hudeckonyv/ciml.jpgFotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában.

» tovább

Kikötőt kerestek, kolostort találtak?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917dunaujvkolostor/ciml.jpgA legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet.

» tovább