A közép-európai komolyzenei élet egyik fellegvárává tennék a fertődi Esterházy-kastélyt. Ennek érdekében a jövőben újjáépítenék a barokk Operaházat is.
„Természetesen eddig is jelen volt Joseph Haydn munkássága a kastélyban, s erre a művészeti-történeti hagyományra szeretnénk a továbbiakban is építeni. A cél az, hogy rangos komolyzenei előadóközponttá és egyúttal szakmai műhellyé tegyük a kastélyt. Az első lépésekhez a jövő évi költségvetésben a kormány egy nagyobb összeget, 350 millió forintot különített el erre a célra, az elkövetkezendő hetekben pedig az a feladatunk, hogy pontos tervet készítsünk ennek felhasználásáról. A zenei évad megszervezése mellett részben műtárgyakat is vásárolhatunk, mivel a kastély dísztermének eredeti bútorzata fennmaradt, csak éppen Nyugat-Európában, magántulajdonosnál van. Az összeg másik részét pedig olyan fejlesztésekre szánjuk, amelyek lehetővé teszik a komolyzenei próbák, illetve maguknak a vendégzenészeknek az elhelyezését" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Varga Kálmán, a fertődi műemlékegyüttest kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.
Joseph Haydn életének alkotóművészként nagyobb részét Eszterházán (a mai Fertődön) és Kismartonban töltötte a kastélyt építő Esterházy "Fényes" Miklós szolgálatában. 1762-ben érkezett az Esterházy családhoz, eleinte Kismartonban, majd 1790-ig, Miklós herceg haláláig Eszterházán élt. Élete utolsó éveit ugyan részben Londonban, részben Bécsben töltötte, ám 1809-ben bekövetkezett haláláig megmaradt a család szolgálatában. Végső nyughelye 1820-tól Kismarton, ahol egykori lakóháza ma múzeumként is látogatható.
„A kastély díszterme és zeneterme természetesen imponáló, csodás barokk tér, azonban szükség van olyan épületre is, amelynek valódi színpada van és nagy befogadóképességű. Amikor Haydn itt zenélt, illetve instruálta a muzsikusait, létezett, sőt éppen erre a célra épült fel a parkban a négyszáz férőhelyes Operaház, ami azonban azóta már megsemmisült" - tette hozzá Varga Kálmán. "Szeretnénk ezt az épületet újra felépíteni, külső megjelenésében az elődjét követve, de "high tech" belső technikával, már csak azért is, mert a 18. századi Operaház is az egyik legmodernebb volt az akkori Európában."
Kapcsolódó cikkeink:
Varga Kálmán: fél lábbal már Európában
Megújul a díszudvar is az Esterházy-kastélyban
Mesés kálvária őrzi Haydn sírját
A fertődi Esterházy-kastély és parkja a műemlékem.hu adatbázisában
Archeologia: szó szerint útikalauz a kezdetektől az újkor hajnaláig a Kárpát-medencéről – a teljesség igénye nélkül.
» tovább
Idén is a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében megrendezett Múzeumok Majálisán adták át a Pulszky Társaság által meghirdetett Év Múzeuma díjat.
» tovább
A misszió felméri, milyen hatással van a határ osztrák oldalán létesülő három, új szélerőmű telep a kiemelkedő egyetemes értékre – áll a Forster központ közleményében.
» tovább
Cselovszki Zoltán látogathatóvá szeretné tenni a Táncsics utcai székház mögötti területet: a tervezett gesztus egyúttal egy nagyobb szabású terv része.
» tovább
Egy Árpád-kori épület, valószínűleg templom maradványait azonosították a Nemzeti Örökségvédelmi Központ szakemberei a Grassalkovich-kastély pincéjében.
» tovább
