„Többször reménykedtünk már, tavaly év elején a Forddal való tárgyalásban bíztunk, de csalódnunk kellett: úgy tűnik, senkit sem érdekel a páratlan falképek sorsa” – mondta el a műemlékem.hu-nak Horváth Zoltán, a Makói Oktatási Központ igazgatója. „Pedig akár az autókedvelők zarándokhelye, egy kis múzeum is lehetne az egykori márkakereskedésből, amelynek egy része jelenleg szőnyegáruházként üzemel, hiszen a tulajdonos támogatja a terveinket. Ám éppen a legértékesebb emlék, a homlokzati falképek restaurálására nem találunk forrást, így azok lassan leperegnek a ház faláról”.

A falképeket 1922-ben a korabeli marketing részeként festették fel a márkakereskedés falára, s mi mást is ábrázolnának, mint az autógyár akkori modelljeit. A kereskedést Galamb József nyitotta meg testvére, Lajos számára – a konstruktőr ugyanis makói parasztcsaládból származott. 1881-ben látta meg a napvilágot, s ügyvédként dolgozó bátyja segítségével folytatta tanulmányait. Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában egyik kedvenc tanára Csonka Ferenc volt, akinek testvére, János Bánki Donáttal közösen találta fel a porlasztót. Az iskola elvégzése után Galamb József műszaki rajzolóként dolgozott, katonaidejét pedig a haditengerészetnél töltötte – itt ismerkedett össze Horthy Miklóssal, a leendő kormányzóval.

Ezután egy ösztöndíjjal Németországba utazott tanulni. Innen már jó ideig nem tért vissza Magyarországra, mert Frankfurtban (ahol az Adler autógyárnál dolgozott) elhatározta, hogy mindenképpen látnia kell az 1904-es Autókiállítást az Egyesült Államokban. Amerikában a St. Louis-i kiállítás megtekintése után egyre nyugatabbra utazott, sokféle munkát elvállalt, közben pedig megtanulta az angol nyelvet. Végül 1905-ben belépett a Ford Motor Company-ba, ahol elsőként az N-modell betegeskedő hűtőrendszerét dolgozta át. A sikeres tervezés pedig meghozta számára a főkonstruktőri beosztást.

Igazán azonban a T-modellel írta be a nevét az autógyártás történetébe. A Farkas Jenővel és Childe Wills-szel közösen jegyzett konstrukcióban olyan műszaki újdonságok voltak, mint a bolygóműves váltó, amely a mai napig az autótervezés egyik alapja. Az olcsón előállítható és így nagy tömegekhez eljutó kocsi a 20. század egyik legendás autója – ám igazi népautó akkor lett belőle, amikor Galamb József 1913-ban kitalálta a futószalagon történő gyártást. 1915-ben részt vett a Fordson traktor megalkotásában, amely az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű volt.

„Galamb József nem csupán egy márkakereskedést akart nyitni Makón, az igazi terve a magyar autógyártás megteremtése volt” – jelentette ki Horváth Zoltán. A Ford vezetésének tetszett az ötlet, s támogatta Horthy Miklós is, akinek a fia egyébként éppen Galamb ajánlásával kapott az autógyárnál mérnöki munkát. Jött azonban a gazdasági válság, majd a harmincas évek fojtó politikai légköre és a terv kudarcba fulladt. A második világháború kitörésekor Galamb József végleg az Egyesült Államokba költözött és Detroitban halt meg 1955-ben.

„2008-ban a T-modell századik születésnapját ünnepelték szerte a világon autós felvonulásokkal éppúgy, mint konferenciákkal” – mondta Horváth Zoltán. „Jövőre lesz 130 éve, hogy Galamb József megszületett. Kiderül, lesz-e okunk ünneplésre, vagy addigra elporladnak az egyik leghíresebb magyar mérnök emlékét őrző falképek”.

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA