Megújulásunk támogatója:  

Ahol egy királyság megszületett

A horvát identitás egyik legfontosabb helyszíne. Nin, magyar nevén Nóna a királyság központja volt, egész addig míg a magyarok több mint kilencszáz éve meghódították a Tengermelléket.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/02.jpgBár Zára/Zadar népszerű a magyar turisták körében, sokkal kevesebben jutnak el a közeli Ninbe, ahol legalább olyan történetiség és műemléksűrűség fogadja az utazót. Különbségek persze vannak, hiszen a gazdag kereskedőváros, Zára története szerencsésebben alakult a korai királyi székhelynél, amelyet kétszer is igyekeztek elpusztítani az elmúlt félezer évben. Szinte teljesen kiürült, elfelejtették, így páratlan emlékek maradtak fenn az apró szigeten és környezetében.

A középső paleolitikum korszakától rendre kerültek elő leletek Nin területéről és környezetéből. Az első klasszikus település a vaskor elején, Kr. e. 900 táján jött létre Aenona néven az illír liburnok alapításaként. Ezután folyamatosan lakott maradt a rendkívül kedvező fekvésű, illetve mikroklímájú homokpad, így a római korban is Aenona/Enona maradt a neve. A város az adriai kereskedelem egyik fontos csomópontja lett, igaz, a kikötője a némileg nyugatabbra, a mai Zaton településnél volt, ahol a part kevésbé volt sekély. Kr. e. a második évtizedben hódítja meg Róma, hamarosan jelentős municípium lett. A homokpadból kiemelkedő kis szigeten a következő évtizedekben kezdett kialakulni a ma látható településszerkezet elődje, új védőfallal vették körül a várost és hidakat építettek. A korszakból a legjelentősebb emlékek egy hatalmas templom romjai, illetve egy villa maradványai a mai temető mellett.

A Nyugat-római Birodalom bukása után keleti gót, majd bizánci uralom alá került a város. Az első horvát népcsoportok a 7. század táján jelentek meg a térségben és ezzel vette kezdetét Nin kora középkori virágkora. Az önálló horvát állam a 9. század második felében alakult meg, első írásos emléke egy 879-ben kelt, Branimir fejedelemhez írt pápai levél. Nona lett a fejedelemség, majd 910-től, Tomiszláv megkoronázásától a horvát királyág székvárosa, amely több-kevesebb sikerrel igyekezett megvetni a lábát a többnyire itáliai (velencei) és bizánci befolyás alatt lévő tengerparton.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/allo1.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/03.jpgAz önálló horvát királyság bukását azonban nem a tengerparti riválisok, hanem a magyar hódítás okozta. I. (Szent) László seregével éppen Nin térségében ért ki az Adriához 1091-ben, a város 1105-től lett a magyar királyság (perszonálunió) része, Kálmán király azonban a mintegy 25-30 kilométerrel délebbre fekvő, használhatóbb kikötőjű Tengerfehérvárt preferálta közigazgatási központként (1102-ben itt koronázták horvát királlyá, azonban a várost már 1115-ben, majd 1125-ben is elfoglalta Velence, s a második hódításnál részben le is rombolták).

Ninnek szerencsésebb sors adatott meg. 1205-ben szabad királyi városi kiváltságokat kapott II. András királytól, amelyet majd' három évszázados újabb virágkor követett. Velence 1382-ben foglalta el, s ugyan elvesztette kiváltságait, a gazdasági fejlődésnek (elsősorban a sókereskedelemnek) hála tovább gazdagodott. A 16. század elején a török fenyegetés miatt hanyatlani kezdett a város, előkelői többsége a védhetőbb Zárába költözött. 1571-ben, majd 1646-ban a velenceiek vezetésével lerombolták (felgyújtották és szétágyúzták) Nint, mert így akarták megelőzni, hogy a törökök támaszpontja legyen. Ezzel Nin városi fejlődése jó időre megszakadt, 1828-ban hivatalosan is megszűnt az itteni püspökség, a zárai érsekséghez csatolták. A 20. század elején is alig több mint 600 lakosa volt.

Épített emlékeit a 19. század második felében kezdték felfedezni. Ebben oroszlánrésze volt Thomas Jackson brit építésznek, aki adriai utazásai során írta le először a nagyközönség számára a város történelmi épületeit. A műemléki turizmus a második világháború után erősödött meg, városi rangját immár a Horvát köztársaság részeként 1997-ben kapta vissza. Azóta több régészeti kutatás, illetve műemléki helyreállítás is volt a nagy turistaforgalmú városban.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/allo2.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/04.jpgHárom kihagyhatatlan látnivaló a városban:

Szent Miklós-templom

Feltehetően a 11-12. század fordulóján épült három karéjú, román stílusú templom. Hossza és szélessége sem éri el a hat métert, keletelt, bejárata a nyugati oldalon nyílik. Sajátos sziluettjét annak köszönheti, hogy a török veszély idején megerődítették, a tetejére bástyát építettek és őrtoronyként szolgált.

A templom a várostól délre, a Prahulja mezőn, egy meredek dombon áll. A legenda szerint a horvát királykoronázásokban fontos szerepet töltött be, a felkent királynak ide kellett felvágtatnia és a négy égtáj felé csapnia kardjával. A hét Ninben koronázott király idejében azonban ez a templom még feltehetően nem állt, a domb azonban más szakrális jelentősége miatt (a legnagyobb hirtelen terepalakulat a környéken) szerepet kaphatott a koronázási szertartásban. A horvát államiság egyik szimbóluma.

 

Szent Kereszt-templom

Nin történelmi belvárosában áll, a kora középkori horvát építőművészet egyik leginkább kiemelkedő alkotása, feltehetően az ország legkorábbi fennmaradt kora középkori temploma. Egy római kori épület alapjaira emelték, valószínűleg a 9. században. Sajátos alaprajzú román stílusú épület, sem a hossza, sem a szélessége nem éri el a nyolc métert, délkeleti oldalán három kör alaprajzú apszissal, északnyugati oldalán bejárattal. Belső magassága meghaladja a nyolc métert, falán néhány helyen belső kifestés nyomai láthatók. A templom körül temetőt tártak fel.

 

Szent Anzelm-templom

A település középpontjában álló, hozzávetőlegesen keletelt épület. Elődjét a 6. században építették, ez volt a későbbiekben a püspöki székesegyház. A jelenlegi tömeg kiépítésére az 1070-es években került sor. A középkor folyamán többször átépítették, majd a déli oldalához emelték a Szent Marcell-kápolnát. A különálló harangtorony, a templomtól délnyugatra, feltehetően a 13. században épült.

Az épületet a 18. században újították meg, berendezése barokk. A püspöki rang elvesztése után plébániatemplomként használták.

A templomtól északra Nini Gergely püspök szobra áll. Gergely püspök az önálló horvát egyház megteremtésének emblematikus alakja, aki a hagyomány szerint a 10. század első felében kiállt az óhorvát nyelv használata mellett a liturgiában a latinnal szemben. Ez tulajdonképpen a horvát állam egyenrangúságát is hangsúlyozta a döntően itáliai kultúrájú partvidéken. Gergely püspököt végül leváltották, további sorsa ismeretlen, miután a délebbi Skradinba küldték szolgálatba.

 

Nóna/Nin épített emlékei a Határeset adatbázisában

 

Kapcsolódó cikkeink:

Az elveszett magyar tenger

Miért éppen az Isztria?

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2016.10.16


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (3) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (11) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (6) határon túl (1) határon túl (6) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (6) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (3) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (2) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (3) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Varga Mariann (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)