Megújulásunk támogatója:  

Klisszának nem kell Szent Margit emléke

Tizennyolc éve várja a Szent Margitról megemlékező kőtábla, hogy felkerülhessen a 13. századi Árpád-házi királylány valószínűsített szülőhelye, a dalmáciai Klissza várának falára. Tavaly ugyan felszentelték, de az elutasító várfenntartók eltökéltségét az ima sem enyhítette.

Az emléktábla még 2000-ben készült el Kerekes Attila László vállalkozó húszezer kunás adományából, Ivo Staničić spliti magyar tiszteletbeli konzul közbenjárásával. Az első években a konzuli irodában várt a sorsa beteljesülésére, vagyis, hogy felhelyezzék Szent Margit valószínű szülőhelye, Klissza várának falára, s tíz éve hozták át az egyesület irodájába” - mondta el portálunknak Fontányi Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Spliti Magyar Egyesületének alapító elnöke. „Sajnos az elmúlt évtizedben sem tudtuk elérni, hogy tábla betölthesse rendeltetésszerű szerepét, tulajdonképpen már nem is nagyon reménykedünk benne.

Bár IV. Béla király fiatalabb Margit nevű lányának szülőhelyével kapcsolatosan nincs cáfolhatatlan bizonyíték, a történelmi emlékezet úgy tartja, hogy Klissza várában jött világra 1242. januárjában. A tatárok elől menekülő királyi családot ugyanitt csapás is érte, hiszen idősebb Margit és Katalin nevű lányuk szintén a várban halt meg, feltehetően valamilyen járvány következtében. A két halott királylányt egyébként a közeli Split székesegyházában temették el, csontjaik feltehetően jelenleg a templom bejárata fölé elhelyezett szarkofágban nyugszanak. Azért csak feltehetően, mert a kőládát utoljára a 19. század végén nyitották fel, amikor megállapították, hogy két fiatal (a királylányok korának megfelelő) csontjai nyugszanak benne. Ekkor Budapest kérte, hogy adják át a maradványokat, ám a splitiek válasza az volt, hogy ha elkészül a városhoz vezető vasútvonal, az első szerelvény ünnepi pompával fogja a csontokat a magyar fővárosba vinni. Mivel a magyar államnak eszébe sem jutott dalmáciai vasútvonalat finanszírozni, a kérdés rögvest lekerült a napirendről.

Ám térjünk vissza Margit királylányra, a későbbi Szent Margitra! A klisszai születést vitatók legtöbbször azt hozzák fel érvként, hogy Spalatói Tamás, aki A salonai és spalatói főpapok története című munkájában beszámol a királyi család dalmáciai meneküléséről, nem említi, hogy Béla király felesége, Mária ezekben a hónapokban várandós lett volna. Csakhogy a főesperes olasz volt, így aligha rokonszenvezett annyira a Bizáncból származó királynéval, hogy különösebb figyelemre méltatta volna, így korántsem kizárt, hogy nem érezte a tárgyhoz tartozónak, ezért nem is említette az állapotát. Mária királyné egyébként a későbbiekben a spilti püspöki székesegyház donátora lett, nyilván, hogy így tegyen meg mindent elhunyt lányai lelki üdvéért.

A klisszai várat üzemeltető csoport is a születés helyének vitathatóságát hozta fel érvként az emléktábla felhelyezése ellen, de a legfontosabb, hogy nem akarnak a horváton kívül más nyelvű feliratot beengedni a várba. Persze elsősorban nyilván nem a néhány magyar szótól tartanak, hanem attól félnek, hogy ez precedenst teremtene másoknak, akár a szerbeknek is, hogy feliratigényeikkel előálljanak” - tette hozzá az egyesület már nyugalmazott elnöke. „2017. augusztus 2-án az irodában egy zarándokcsapat élén megszentelte az emléktáblát Almásy Tamás atya a budapesti Páduai Szent Antal templomból, majd misét tartott a klisszai vár kápolnájában, ez azonban nem fordított a tábla sorsán.

A várat üzemeltetők feltehetően azért is tanúsítanak ilyen csekély érdeklődést Szent Margit 13. századi története iránt, mert a vár bemutatásánál és népszerűsítésénél a törökök elleni küzdelem korára, s azon belül Krusics Péter horvát várkapitány alakjára koncentrálnak. A későbbi kapitány már 1513-ban Klissza várában szolgált, kilenc évvel később Zengg várának társkapitánya lett. 1524-ben komoly része volt abban, hogy Klisszát felmentették a török ostrom alól. 1532-ben ismét sikeresen visszavert egy ostromot, majd megpróbált nemzetközi összefogást szervezni Klissza megerősítésére. A vár sorsa azért volt roppant fontos, mert a közeli Splitet védelmezte a szárazföld felől. 1537-ben végül megpecsételődött Klissza sorsa, miután Krusics Péter elesett a védelmében. A vár végleges felszabadítására csak száztizenegyévvel később került sor.

Bár Szent Margit emléktáblája a spitii magyar egyesület irodájában várja sorsa jobbra fordulását, a kikötővárosban legalább évente egyszer megidézik a szent királylány emlékét. Szent Margit napján, január 18-án (1270-ben ezen a napon halt meg a hagyomány szerint) minden évben szentmisét rendeznek a katedrálisban. Az elmúlt három esztendőben ezek egy részét magyar nyelven Beslics Annamária lelkésznő, a Spliti Magyar Egyesület alelnöke vezette.

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2018.09.13

Képgaléria a cikkhez

11

Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (8) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (1) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (1) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (7) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (2) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (1) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (1) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)