Megújulásunk támogatója:  

Vár, amit kettészel a határ

A körösszegi várban, vagy a közelében ölték meg IV. Kun Lászlót 1290-ben, a források szerint éppen július 10-én.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160710korosszeg/02.jpgA legkorábbi fennmaradt forrás 1289-ben említi a Körösszeg várát, mint a Borsák birtokát, és alig egy évvel később gyászos esemény lett az erősség, vagy annak közvetlen környéke. 1290. július 10-én ugyanis itt ölték meg a már 18 éve trónon ülő, ám alig 27 éves IV. Lászlót a sátrában a kun előkelők.

A Kun Lászlóként ismert király uralkodását (a saját korában III. Lászlóként tartották számon, hiszen a Lászlók számozását megnehezítette, hogy az 1162 és 1163 között László ellenkirály nem ismerték el királyként, így Imre király fia, aki 1204 és 1205 között volt megkoronázott uralkodó és alig öt-hat évesen halt meg hivatalosan II. Lászlónak számított) az anarchia kezdeti korszakaként tartja számon a történetírás. Ám a széthullás jelei már korábban megjelentek, hiszen nagyapja, IV. Béla és apja (Béla fia) V. István egymás ellen vívott háborúi alaposan meggyöngítették a központi hatalmat, teret engedve a főúri pártok megerősödésének. László az uralkodása elején igyekezett egyensúlyozni a különféle érdekek közt, ám politikája a kezdeti sikerek, az elkezdődött konszolidáció után kudarcba fulladt. Bár a főúri pártokat sikerrel kijátszotta egymás ellen, belekényszerítették az úgynevezett kun törvények elfogadásába, amely miatt elveszítette a központi hatalma legfőbb támaszát, a kunokat. Uralkodása utolsó éveiben valószínűleg ezért vonult vissza az aktív kormányzástól és élt a kunok között. Bár a meggyilkolása nem várt esemény volt, a „királycsere” gondolata a levegőben lehetett, hiszen Lodomér esztergomi érsek már 1290 elején felvette a kapcsolatot a következő királlyal, velencei Andrással. IV. Lászlót végül feltehetően kun előkelők ölték meg, akik bízhattak abban, hogy a gyilkosságért semmi bajuk nem esik, hiszen Kőszegi Nagy Henrik is büntetlenül koncolta fel a szintén királyi vérből származó Béla macsói herceget 1272-ben a mai Margit-szigeten. A kun merénylők azonban nem voltak ilyen szerencsések, hiszen a király nádora, Mizse kivégeztette őket. A megölt királyt végül Csanádon temették el.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160710korosszeg/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160710korosszeg/03.jpgSzerencsétlen sors jutott tehát a királynak, s balszerencsés maga a vár is, ahol a merénylet történt. Hogy a király sátra hol állt, nem tudjuk, akár a várudvaron is lehetett, hiszen a júliusi forróságban sokkal kellemesebb hálóhely volt egy sátor, mint egy kiszellőztethetetlen lakótorony. Magát a vár urát, Borsa Kopaszt is a merénylet egyik szervezőjeként tartották számon a kortársak. A vár az anarchikus korszak vége táján 1317-ben került királyi kézbe, s ott is maradt a század végéig. Ezután főúri családok birtoka lett, előbb a Losonciaké, majd a Csákiaké.

Adrian Andrei Rusu leírása alapján a 16. század eleji birtokosztályok során készült iratokból kiderül, hogy a torony mellett a vár egy másik kisebb toronyból (kaputoronyból?) és egy kápolnából állt. Kettős falrendszert említenek a vár körül, továbbá két kaput, egy régit és egy gyalogosat. Az ismert épületek mellett egyéb helyiségekről is történik említés (korcsma, malom, istállók). Tartottak még a várban búzát és fegyvereket. A várat Bocskai István hajdúi pusztították a 17. század elején. Ekkor elvesztette hadi jelentőségét, elhagyatottá vált. Az épületei többségét építőanyagnak széthordták, a kibelezett öregtornyát magtárként hasznosították. A végső döfést a trianoni határok kijelölése jelentette, hiszen a váron át vezet a magyar-román határ. Igaz, Magyarországhoz a kisebbik része, a hajdani 120-szor 130 méteres külsővár északi várárka tartozik. A határ azonban lehetetlenné tette az állagmegóvást, de még a kutatást is – igaz, így már tégláért sem jártak a területére.

Bár a magyar köztudat őrzi az emlékét (ebben az évben a törteli önkormányzat emléktáblát tett a torony falára), nagyon keveset tudunk az építéstörténetéről. A tornyot övező terepegyenetlenségek azonban arról tanúskodnak, hogy maradtak bőven falak a mai talajszint alatt.

 

A körösszegi vár a Határeset adatbázisában


Határon túli várak a Határeset adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2016.07.10


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (10) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (2) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)