Határeset 2017: az élen Eszék erődje

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171231hatareset2017/ciml.jpgAz eszéki erőd, a zenggi Nehaj-vár és Traianus dunai hídjának maradványai voltak idén a leglátogatottabb adatlapok a Határeset adatbázisában.

2017.12.31

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171231hatareset2017/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171231hatareset2017/02.jpg2017-ben a legtöbben az eszéki erőd adatlapját látogatták meg a Határeset, vagyis határon túli épített emlékeink adatbázisában. A Dráva-parti város igazi kuriózum, hiszen a középkori, törökkori várost erődítették meg a 17. század végétől. Sok emléket a 18. század előttről természetesen nem találhatunk, hiszen a várost a 16-17. században többször feldúlták. A 19. században is történtek még átépítések az erődben, amelyet végül az I. világháború után kezdtek visszabontani. Szerencsére így is maradt meglehetősen sok belőle, már csak azért is, mert a modern Eszék tőle nyugatra épült fel, így megmaradt az erőd történelmi atmoszférája.

Második legtöbb olvasója a szintén horvátországi Nehaj-vár adatlapjának akadt. A vár valójában egy erőd, amelyet a török elől menekülő uszkókok építettek az Adria partján a 16. század közepén, Zengg városában. A településnek magyar vonatkozása is bőséggel akad, hiszen szabad magyar királyi város és Frangepán-birtok volt, s itt született Jurisics Miklós, a kőszegi vár védője.

A dobogó harmadik fokára egy olyan épített emlék került, amely napjainkra szinte teljesen elpusztult: az első Duna-hidat (a mai Szörényvárnál, Románia és Szerbia között) Marcus Ulpius Traianus császár építtette 102 és 105 között, hogy a dák háborúkban biztosított legyen az utánpótlása, majd ezt követően az új provincia megközelítése. A szerkezet 1135 méter hosszúságban ívelt át az Al-Dunán, az elméleti rekonstrukció alapján 15 méter széles és 19 méter magas volt. A híd alig több mint másfél évszázadon át állt, hiszen Dacia provincia feladása után vélhetően maguk a rómaiak bontották le a faszerkezetet. A kőből készült pillérek azonban sokkal tovább dacoltak az idővel, 1856-ban, a folyó rendkívül alacsony vízállásánál még felismerhető volt mind a húsz maradványa. Az elmúlt években különösen a szerb szakemberek álltak ki a világtörténelmi jelentőségű híd védelme, sőt, esetleges teljes rekonstrukciója mellett is.

Éppen csak lecsúszott a dobogóról Dvigrad romvárosa az Isztriáról. Az elhagyott középkori város a térség legfontosabb régészeti területe és páratlan élmény végigsétálni az elhagyatott utcáin. Ötödik a bánsági Saroltavár lett, a sajátos, centrális alaprajzú, 18. századi eredetű telepesfalu. Szerencsére máig megőrizte a Kárpát-medencében teljesen unikálisnak számító településszerkezetét, amely műemléki védelmet is kapott.

Ugyan ezeket az épített emlékeket nézték meg a legtöbben 2017-ben, ám bőven akad még választék, hiszen három és félezer objektumról olvasható külön adatlap a Határeset egyre bővülő adatbázisában. Elindult a Határeset plusz is, amelyben a Kárpát-medencén kívüli magyar vonatkozású emlékeket gyűjtjük. Lesz tehát böngészni miben 2018-ban is – amihez boldogságot és sikert kívánunk.

 

A Határeset teljes adatbázisa

 

Kapcsolódó cikkeink:

Határeset 2016: királylányok a tengernél

Határeset: jámbor év volt 2015

Határeset 2014: nyerő volt Bécs sötét arca

 

Határon túli cikkeink

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Mentik a kifestést a romosodó templomban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180120solytemplom/ciml.jpgTízmillió forintból restaurálják a sólyi református templom falfestéseit – jó hír, de az épületre hússzor ennyit is el lehetne költeni.

» tovább

Traktorok törték fel az avar sáncokat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180114mercedesfeltar/ciml.jpgValószínűleg még egy évszázada is lehetett látni a nyomát Kecskemét határában a gigantikus, csaknem másfél ezer éves avar sáncrendszernek.

» tovább

Indul a szakmérnöki!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180111szakmernoki/ciml.jpgNégy félév során szerezhetik meg a hallgatók a speciális, elsősorban elméleti tudást a Műegyetemen. Dr. Mezős Tamás tájékoztatója a képzésről.

» tovább

Fülek: ezerkétszáz látogató ostromolta a várat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180106fulekijaratok/ciml.jpgA szervezők sem számítottak arra a hatalmas látogatótömegre, amelyet a vár alatti járatrendszer vonzott 2018 első szombatján. Aki lemaradt, májusban bepótolhatja!

» tovább

Ónodi vár: így segít egy régi fénykép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180104onodivar/ciml.jpgA település azt reméli, hogy 2018-ban új lendületet kaphat a vár felújítása – pályázati győzelem esetén feltárással folytatódik a munka.

» tovább