A rang a dicsőségen és a lehetőségen kívül lemondást is jelent: az egyik legelső magyar helyszín, Hollókő példája is bizonyítja, hogy a cím dacára (vagy éppen az abból adódó kísértések miatt) lehetnek nehéz időszakok.
Néhány hónappal ezelőtt a hazai-, majd a botrány dagadtával a külföldi nagyközönség is értetlenül figyelte a 2002-ben kultúrtáj kategóriában világörökségi címet kapott tokaji történelmi borvidék néhány településének nyilatkozatait. Ezek az önkormányzatok ugyanis arra panaszkodott, hogy a rang elnyerése miatt beszűkültek a fejlesztési lehetőségeik, így legszívesebben kilépnének a fokozott védelem alá eső körből. A szakításra végül nem került sor, a botrány elült, ám egy tanulsága mindenképpen akad: a rangos nemzetközi elismerés nem a megtestesült Kánaán, hiszen néhány területen önmérsékletet és lemondást követel a kitüntetettektől.
Spekulánsok és nyaralók
„Tagadhatatlan, hogy Hollókő ófaluval is voltak problémák és ezek egy része még mindig megvan. Azonban már kifelé tartunk a gödörből” - mondta el a műemlékem.hu-nak Ispánné Péter Éva önkormányzati képviselő, turisztikai szakember. A Nógrád megyei falu már a cím 22 évvel ezelőtti elnyerését megelőzően is kedvelt üdülőtelepülésnek számított, azonban a világörökségi rang újabb csábítást jelentett. A kis parasztházak egy részére szinte licitáltak a tehetős befektetők, akik többnyire nyaralóhelyet kerestek a kis palóc zsákfaluban. Akadtak persze, aki spekulációs céllal vettek itt ingatlant, s a számításuk kezdetben bevált, hiszen az árak meredeken kúsztak felfelé.
A piac azonban néhány évvel ezelőtt beállt. A parasztházak kínálati ára húsz-huszonötmillió forint fölé emelkedett – ennyiért pedig már nem akad rájuk vevő. Ám a tulajdonosok inkább kivárnak, minthogy engedményt adjanak.
„Valóban sok eladó házat lehet találni az ófaluban, többen a befektetésüktől szabadulnának” - mondta Ispánné Péter Éva, hozzátéve: hiába szeretne az önkormányzat ingatlanokat szerezni a településen, ezt az árat képtelen megadni értük.
Hollókő a hollókőieké?
Hollókő mégsem néptelenedett el. Volt ugyan egy időszak, amikor tragikusan lecsökkent az ófalu állandó lakosainak száma, ám az utóbbi években megindult a visszaáramlás. Akik újonnan jönnek, immár állandó lakhelynek szánják a települést. „Ha volnának forrásaink, néhány házat megvásárolva, bérlőket költöztethetnénk a faluba” - állítja az önkormányzati képviselő. „Így fel tudnánk erősíteni a folyamatot, hogy felpezsdüljön az élet a településen.”
Az eddigi jelek mindenesetre biztatóak. Már születnek gyermekek Hollókőn, így nem kell a falunak az óvodája megszüntetése miatt aggódnia.
Ám a kép továbbra is árnyalt. Nehéz a település utcáján töretlen lelkesedéssel végigsétálni. Jó néhány épület ablakában díszeleg az „eladó” felirat. A turisták fogadására nyitott boltocskában helyi (mátraaljai) borok helyett balatonlellei nedűk sorakoznak. Bár ezen a vidéken sosem volt számottevő a fazekas-kultúra, egy falu nyilván félkarú óriás néhány fazekasház nélkül: kap hát a látogató csuprot-köcsögöt a Kárpát-medence, sőt az azon túli világ nép- és álművészetéből is. S tán csak a település elhelyezkedése, a dombok-lankák mentenek meg a sík terület hiányában kivitelezhetetlen csikós-gulyás bemutatótól.
Változni és megőrizni
„Nyilván nem lehet egységes megoldást találni a különböző világörökségi helyszínek problémáira, azonban a gondok a világon szerte hasonlóak” - mondta el a műemlékem.hu-nak a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságvezetője. Fejérdy Tamás úgy véli: a helyszíneknek azt a keskeny ösvényt kell megtalálniuk, amely a hermetikus védelem és a hely szellemét megváltoztató, tönkretevő fejlesztések között vezet.
„Nyilván nem szabad a világörökségi helyszíneket búra alá helyezni, hiszen így halottá válnak rövid időn belül. Ám a mértéktelen fejlesztés is káros, hiszen éppen azt semmisítheti meg, amelyet védeni akartunk” - állítja a szakember, aki úgy véli: a magyar helyszínek miatt nincs szégyenkezni valónk, hiszen az útkeresés (és a botlás) akár a nyugat-európai országokban sem ritka. Hollókő (mint a budapestivel együtt a legkorábban világörökséggé nyilvánított helyszín) pedig már túl van az útkeresés évein, és saját tapasztalataik alapján az ott élők tudják, a jövőben hogyan kell fejlődve megőrizniük az értékeiket.
Hollókő országosan védett műemlékei a műemlékem.hu adatbázisában
Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció rendkívül érdekesen tárja fel a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják.
» tovább
Miskolc belvárosának műemléki jelentőségű területe, dr. Tamási Judit Parlamentben elhangzott beszéde - csak néhány téma a lapból.
» tovább
Május közepén indul a feltárás, majd az állag- és műemlékvédelmi munkálatokra kerül sor. Aki ásni, falazni, talicskázni szeretne, bátran jelentkezhet.
» tovább
A bejáratnál az információs tábla Móré László váraként nevezi meg, holott nem sok köze volt hozzá. A kisnánai vár romként való fennmaradását azonban mégis részben neki köszönhetjük - írja az Archeologia.
» tovább
Bécsben mutatja be a Römermuseumban Aquincum kutatásának legújabb eredményeit az Aquincumi Múzeum. Beszélgetés az intézmény igazgatójával, Zsidi Paulával.
» tovább
