Sokan elzarándokoltak a Haydn-emlékév kapcsán a fertődi és a kismartoni kastélyba. Ám a világi pompánál is különlegesebb élményt talált az, aki Haydn síremlékét és mellette lévő egyedülálló kálváriát kereste fel az osztrák városban.
Az előzetes tervekhez és álmokhoz képest szerényebb lett az emlékezés Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulóján, mint azt a magyar és az osztrák szervezők eredetileg szerették volna. Az Esterházy-család két kastélya (a határ két oldalán) persze fogadta a látogatókat, ám kevesebben ismerik a zeneszerző kismartoni sírja mellett található kálváriát, amely nem csupán az egyházi barokk ékköve, de talán Haydn némely miséjének is ihletője volt.
A mesterséges dombon épült, illetve annak belsejében barlanghoz hasonló folyosókkal szabdalt kálvária története néhány évtizeddel korábban kezdődött, mint a zeneszerző gazdájának, Esterházy (Fényes) Miklósnak a története. Esterházy Pál nádor, aki a török kiűzésében is jeleskedett, az alsó-ausztriai maria-lanzendorfi mesterséges dombocskára emelt kálvária, illetve a stációkat a dombon belül bemutató járatok láttán határozta el a 18. század elején, hogy hasonlót szeretne szülővárosában, Kismartonban. Az építéssel a lanzendorfi kegyhely bécsi tervezőjét bízta meg, a munka az Esterházy-család korábbi várkápolnájának átépítésével 1701-ben kezdődött el.
Az építészeti remekmű felszentelésére 1707-ben került sor. A kismartoni domb, a kálvária, s a mesterséges barlang pedig sokkal nagyobb és lenyűgözőbb lett, mint a lanzendorfi, átadásakor tíz kápolna és 18 oltár állt benne.
Joseph Haydn 1761-ben érkezett Kismarton-Eisenstadtba, ahol nagyon szoros kapcsolata alakult ki a kálváriával, valamint a hozzá kapcsolódó templommal: utóbbi zenészei számára írta miséit. A templomban a mai napig található olyan orgona, amelyen a zeneszerző bizonyosan játszott, s végül – bár először Bécsben temették el – itt helyezték Haydnt végső nyugalomra.
A síremlék, a templom, a stációkat festett szoborkompozíciókkal mesterséges termekben, járatokban bemutató kálvária 9 és 17 óra között tekinthető meg, felnőtteknek 3, nyugdíjasoknak 2, gyermekenek és diákoknak egy eurós belépődíj fejében.
A fertődi Esterházy-kastély és parkja a műemlékem.hu adatbázisában
Fertőd műemlékei a műemlékem.hu adatbázisában
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
