Március 12-én nyílik meg a komáromi Klapka György Múzeumban a Klapka-légió tisztjeiről készült fotók tárlata. Az 1866-os katonai felvonulás a Szabadságharc utolsó "hadjárata" volt.
„A fényképeket az augusztusi hadjárat emlékére készítették, s egymásnak dedikálták a légió tisztjei” - mondta el a műemlékem.hu-nak Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum muzeológusa, aki korábban kutatta és könyvben feldolgozta a fényképanyagot. Hozzátette: a Máday Norbert magángyűjteményéből származó fotók páratlan kincset jelentenek, hiszen ugyan a Nemzeti Múzeumnak is vannak a légió tisztjeit ábrázoló képei, azonban olyan sokaságban nem maradtak fenn, mint a kiállításon bemutatott darabok, amelyeket egyébként Grisza Ágoston őrnagynak dedikáltak a bajtársai.
A Klapka-légió megalakulása, majd vértelen magyarországi hadjárata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó katonai akciója volt. Az emigrációba kényszerült magyarok a 19. század ötvenes-hatvanas éveiben folyamatosan figyelemmel kísérték az európai politikát, hátha lehetőség adódik a magyar függetlenség kivívására. Bekapcsolódtak az olasz nemzeti mozgalmakba is: 1859. júliusában alakult meg a piemonti magyar légió, amelynek parancsnoka (szeptemberi feloszlatásáig) Klapka György volt. 1860-ban a Garibaldi mellett harcoló magyarokból megalakították Türr István vezetésével az olaszországi magyar légiót, amely később az olasz hadsereg állományába került.
1866-ban újabb vélt lehetőség kínálkozott a magyar függetlenség kivívására. A porosz-osztrák háborúban Bismarck porosz miniszterelnök, későbbi kancellár megnyerte szövetségesének az emigráció tagjait és megszervezték a poroszországi magyar (úgynevezett Klapka-) légiót.
Csaknem ezerötszáz vörös-sipkás magyar hadfi csatlakozott a július 26-án megalakult hadtesthez. Ám elkéstek: ekkorra ugyanis a július 3-i königratz-i csatával lényegében véget ért a porosz-osztrák háború. Ettől függetlenül augusztus 3-án Trencsén térségében bevonultak Magyarország területére, ám a helyzet kilátástalansága miatt néhány nap múlva visszatértek porosz földre. Klapka augusztus 14-én lemondott a parancsnokságról, ám a légiót csak októberben oszlatták végleg föl. Egy évvel később létrejött a Kiegyezés.
A hetven fényképet bemutató, Klapka-légió, 1866 című időszaki kiállítást 2010. március 12-én, 18.00 órakor nyitja meg Hermann Róbert történész, az MTA doktora a komáromi Klapka György Múzeumban.
A Klapka György Múzeum honlapja
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
