A Közép-európai Program keretében és támogatásával hét konzorciumi partner vett részt az év végén befejeződő „Duna Limes – UNESCO Világörökség projekt” munkájában. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetésével a Szlovák Örökségvédelmi Hivatal, az Osztrák Történeti Kutatóintézet, a Német Limes Bizottság, a Varsói Egyetem Délkelet-európai Ókorkutatási Központja, a Pécsi Tudományegyetem, Paks Város Önkormányzata dolgozott együtt a hároméves programban, amelynek lényege a Római Birodalom Duna-menti határvidékének (Duna Limes) mai országhatárokon átnyúló világörökségi sorozathelyszíni jelölése. A 2008 októbere és 2011 decembere közötti időszakban megvalósított projektet 82 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozta. Ehhez járultak még hozzá a társszervezetek. A teljes költségvetés 1 millió 954 ezer euró volt.

Ennek keretében megtörtént 161 magyarországi és 2 szlovákiai helyszín régészeti és tudományos kutatása, valamint a majdani világörökségi területek lehatárolása. A magyar nevezési dokumentációba 121 helyszín került be.

A projekt-partnerek munkája nyomán elkészült a magyarországi és szlovákiai Limes világörökségi nevezésének előkészítésére a felterjesztési dokumentáció, Ausztria Limes-szel kapcsolatos várományosi helyszínének kidolgozása, valamint a Németország esetében a már világörökségi listán szereplő Felső-Germánia-Raetia-Limes szakasz kezelési tervének megújítása. Kiemelkedően fontosak a projekt során elért tudományos és kutatási eredmények.

A szakembereknek komoly feladatot jelentett, hogy a határerődítési rendszer különálló régészeti lelőhelyek láncolatából áll, s többségük a föld alatt rejtve van. Alig tucatnyi a részben vagy egészben bemutatott helyszín. A legjelentősebb az aquincumi romterületet, amely azonban inkább a polgárváros, mintsem a katonai létesítmények emlékeit mutatja be. Tokodon, Visegrádon, Dunaújvárosban és Dunakömlődön tábor, Leányfalun és Budakalászon őrtorony, Verőcén, Szigetmonostoron és Dunakeszin kikötőerőd maradványai láthatók. Az erődítési rendszer oly fontos elemei, mint az összekötő utak jószerivel csak légi felvételeken látszanak, fizikai valóságukban gyakorta alig érzékelhetőek. Közülük talán a leglátványosabb a Paks-Dunakömlődön, a Lussonium-erőd területén végzett ásatások során napvilágra került bronz szoborlelet, egy hajdani császárszobor egyik lába. Lussonium római táborához kapcsolódóan egy régészeti park mintaprojekt szintű előkészítése is megtörtént. Három kötetes mű formájában elkészült a magyarországi Limes-szakaszra vonatkozó világörökségi felterjesztési dokumentáció, amely minden további munka alapjául szolgál.

A projekt-záró sajtótájékoztatón Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kiemelte, hogy a limes program az uniós Duna-stratégia egyik zászlósprojektje, így várhatóan kormányzati és pályázati forrásokra is számíthat.

A remények szerint a 121 helyszín legalább harmada bemutatható lesz. Már készül a tájékoztatási rendszer és az egységes arculat, melynek első tábláit Tokodon helyezik ki. Az a cél, hogy a Ripa Pannonica a Kék túrához hasonlóan végigjárható útvonallá váljon.

A világörökségi jelölés benyújtására előreláthatóan 2013-ban kerülhet sor.

Légifotók: Civertan Grafikai Stúdió, Térkép: Magyar Limes Szövetség

Korábbi cikkünk:

Dunaföldvárnál léket kap a világörökség?

Gödnél bukott el a római birodalom?

Tyúkólak őrzik a császár emlékét

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA