Megújulásunk támogatója:  

Magazin: a böszörményi boszorkány éve volt 2019

A Hajdúböszörményben talált, arccal lefelé eltemetett holttest vonzotta a legtöbb olvasót 2019-ben a magazinban. A kaposvári vár feltárása, valamint Vajdahunyad várának felújítása is felkerült a képzeletbeli dobogóra.
A Hajdúböszörményben talált, arccal lefelé eltemetett holttest vonzotta a legtöbb olvasót 2019-ben a magazinban. A kaposvári vár feltárása, valamint Vajdahunyad várának felújítása is felkerült a képzeletbeli dobogóra.

Hasra fektetve, összekötözött lábakkal temették el az elhunytat, mert nyilván féltek a visszatérésétől. A hajdúböszörményi Perczel Mór utcában talált temetkezés azonban nem csak a népi hiedelmek szempontjából érdekes, de közelebb visz a település Árpád-kori gyökereihez is. Ezzel kezdődik a február 2-án megjelent, Boszorkányt temethettek Böszörményben című cikk, amelyet a legtöbben olvastak 2019-ben a Műemlékem.hu Magazinban. Az elhunytról azóta már kiderült, hogy férfi volt, ez azonban egyáltalán nem teszi kevésbé érdekessé a felfedezést.

Kaposvár: megkerültvár, megkerült hősök? Ez a címe a második legtöbb alkalommal felkeresett, március 31-én megjelent cikknek. Ráadásul nem csupán egy ásatásról van szó, hiszen bár a kaposvári vár feltárása során látványos alapfalak kerültek és kerülnek elő, a puszta téglák leginkább azért fontosak, mert megidézik a 16. századi várháborúk egy drámai és hősies, Drégelyhez és Szigetvárhoz mérhető, ám szinte teljesen elfeledett epizódját. 

Ötmillió euróból újítják fel Vajdahunyad várát – írtuk január 29-én. A cikk még ma is bőven aktuális, hiszen huszonhét hónapig tart majd a felújítás az erdélyi várban, amely az államilag finanszírozott magyar műemlék-helyreállítás bölcsője is – 1868-tól építészek, kutatók több nemzedéke hagyta rajta a nyomát, olykor eredeti részeket, vagy az előző helyreállítást bontva, átépítve.

A legnépszerűbb cikkek sorát alig lemaradva a betléri kastélyban talált ősnyomtatványról szóló cikk, a türjei templom kutatását bemutató riport, valamint a pécsi székesegyház altemplomában folytatott feltárásról és azonosított királysírról beszámoló írás folytatja. A hetedik helyen végzett a budai várban az Erdélyi bástya megnyitásáról szóló cikk, nyolcadikon az egresi kolostor feltárása. Az első tízbe – roppant szoros eredménnyel – Márévár megnyitása és az egri vár Dobó-kori erődítésének feltárása fért bele. Ezekért, de a többi cikkért is érdemes felkeresni a Magazin, amelyben 2020-ban is rendre találnak majd olvasnivalót.

 

A Műemlékem.hu Magazin címlapja

2020.01.03


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (3) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (6) Aquincum (1) Aquincumi Múzeum (7) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (8) Ausztria (1) avarok (3) Bálint Marianna (1) barokk (1) Bebek (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (4) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (12) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) elhunyt (1) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (1) falkép (6) falkutatás (2) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (34) feltárás (1) felújítás (24) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (4) FUGA (1) füleki vár (3) Galamb József (1) gepidák (1) Gödöllői Királyi Kastély (1) gótika (1) Gótikus út (2) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (17) határon túl (15) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (8) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (7) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) járvány (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (10) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (2) királysír (9) királytemetkezés (11) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (4) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (2) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (2) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (6) kútház (1) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (6) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (3) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (7) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (3) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (2) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (6) Népi Építészeti Program (3) népi műemlék (9) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (4) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (4) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (16) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (7) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (6) Rezi Kató Gábor (1) római kor (4) Rómer Flóris Terv (2) romkert (1) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (9) település (2) temetkezés (3) temető (4) templom (3) templom (4) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (1) Zrínyiújvár (1)


Kapcsolódó cikkek

Néhány napja újabb ősnyomtatványra, azaz a 15. század végéről származó iratra bukkantak a betléri kastély könyvtárában. Az Andrássyak egykori rezidenciája még hetven év elteltével sem fedte fel minden titkát.
Zala megye legértékesebb szakrális építménye az Árpád-kori templom, amelynek műemléki helyreállítása évtizedek óta váratott magára. A hozzá egykor tartozó kolostorból jelenleg semmi nem látható, azonban az ásatás és a teljes fejlesztés befejezése után ezt is megismerhetik a látogatók.
Feltehetően két tumbában, vagyis felszín feletti síremlékben nyugodhatott II. András király és felesége a már Romániához tartozó egresi apátság templomában. A földi maradványaik megtalálására azonban alig van remény.
Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.
Az első középkori pécsi székesegyház helyét akarták meghatározni, egy késő római kori temetőépületet kerestek és remélték, hogy rábukkannak Orseolo Péter király sírhelyére. Mindhárom sikerült.
A májustól ismét látogatható Máré-vár 1956-ban kapott gyászos szerepet. Igazán mégsem a szovjet páncélosok támadása miatt fontos és érdekes, hanem azért, mert olyan nagy számban kerültek elő faragott kövei, hogy azokból hitelesen bemutatható volna az erősség reneszánsz korszaka.
A Régészet Napja rendezvénysorozat keretében megnyitják a budai vár tavaly feltárt Erdélyi bástyáját a látogatók előtt. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb budavári feltárásának tárgyi emlékeit pedig két helyszínen rendezett kiállítás mutatja be.