„Nem új törvényt írtunk, hanem egy koncepciót egy új törvénytervezethez, amely szándékaink szerint javítaná a tavalyi törvénymódosítás hibáit. A szöveget az elnökség már elfogadta, a Magyar Régész Szövetség közgyűlése január 19-én dönt majd róla” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Gyucha Attila, a Magyar Régész Szövetség alelnöke. Hozzátette: a koncepció elsősorban azokat a hibákat igyekszik majd javítani, amelyeket már az elfogadás előtt is kifogásoltak.

Mint arról tavaly ősszel már beszámoltunk, a tervezet ellen a magyar régész szakma, a Budapesti Történeti Múzeum és tizennyolc megyei múzeum igazgatója, valamint a Régészek Európai Szövetsége is tiltakozott (a vitaindítónak szánt cikket Lassányi Gábor – akit azóta a Magyar Régész Szövetség elnökének választottak – és Gyucha Attila írta a Sírásók Naplója című régész blogon). A szakma leginkább két elemet kritizált az azóta törvénnyé lett tervezetben: a kötelezően előírt feltárásokra szánt összeg drasztikus maximalizálását (a beruházás költségvetésének legfeljebb egy százaléka a korábbi minimum 0,9 százalék helyett), valamint a régészeti feltárásra szánt idő radikális csökkentését, amely az előkészítő munkálatokkal együtt legfeljebb 60 napnyi terepi munkát tesz lehetővé.

„Természetesen a költségek megnyirbálása is örökségvédelem-ellenes, hiszen a feltárások nem a régészek tiszteletdíjai, hanem a leletek, nemzeti örökségünk megmentése miatt kerülnek sok pénzbe, azonban a feltárás idejének korlátozása törvényi önellentmondást is jelent. Patthelyzet alakul ki ugyanis, ha a hatvanadik napon félbe kell hagyni a munkát, hiszen a beruházó az egyik passzus szerint ugyan dolgozhatna már a terepen, ám nem teszi majd, hiszen éppen az Örökségvédelmi Törvény egy másik cikkelye, illetve a Btk. szerint bűncselekményt követ el, aki régészeti lelőhelyben szándékosan kárt tesz. Ráadásul ilyen helyzetben a kormánynak kellene döntenie a feltárásra fordítható idő meghosszabbításáról, ami megint csak nonszensz, hiszen hónapokig tartana, míg egy ilyen ügy eléjük kerülne, vagyis épp a beruházó veszítene akár fél évet is” - fejtegette Gyucha Attila.

Portálunk információja szerint a 19-én a közgyűlés elé kerülő koncepció lényegi eleme, hogy komplex megoldást igyekszik keresni a problémákra, legfőbb célja, hogy tervezhetővé tegye a beruházó költségeit. Így a korábbiaknál sokkal nagyobb szerepet szán az előzetes régészeti dokumentációk elkészítésének.

Bár a gazdasági válság miatt csökkent a beruházások száma, a Magyar Régész Szövetség számításai szerint tavasszal több mint egy tucat helyen kezdődnek, illetve folytatódnak olyan beruházások, amelyeket már egy új törvénnyel lehetne segíteni. Ha a közgyűlés elfogadja a koncepciót, azt a Szövetség elnöksége eljuttatja majd a döntéshozókhoz, valamint a beruházókhoz is.

Kapcsolódó cikkeink:

Végveszélyben a magyar régészeti lelőhelyek

Új örökségvédelmi törvényre van szükség

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA