A jelentés megállapítja, hogy a Világörökség Bizottság ülése óta műemlékileg értékes épület teljes elbontására nem került sor, bár néhány esetben érvényes bontási engedéllyel rendelkezik a tulajdonos. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a korábban már engedélyezett és kivitelezési fázisban lévő beruházások leálltak volna. Hozzáteszi, az új beépítések minőségével kapcsolatban az esetleg szükséges korrekciók, módosítások lehetősége erősen korlátozott. A jövőt illetően a Világörökség Bizottság állásfoglalása nyomán az építészeti-urbanisztikai tervtanácsok szerepe felerősödik.

A jelentés beszámol arról, hogy Erzsébetváros Önkormányzata 2008 novemberében a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ülésén kifejezésre juttatta, részt vállal az esetleges kompenzálásokhoz szükséges pénzügyi alap biztosításában, ha ehhez „anyagi erejéhez mért arányban” az állam és a Fővárosi Önkormányzat is hozzájárul. Mivel a kárpótlás indokoltsága illetve lehetősége szorosan összefügg az egyes ingatlanok megszerzésének módjával, és az ennek nyomán megvalósult, vagy megvalósítani tervezett befektetésekkel és új építésekkel, ezért a jelentés szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a Fővárosi Főügyészség jelenleg nyomozást folytat az Erzsébetvárosi Önkormányzat ingatlan-eladásai ügyében.

A jelentés szerint a kerület városrendezési és építési szabályzatának előkészítésekor – amelyben megállapodás alapján részt vett a Budapest Főváros Főépítészi irodája, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint több érintett szakmai és civil szervezet is - a főbb építészeti és városképi értékeket figyelembe vették, jóllehet, formális örökségvédelmi hatástanulmány nem készült. A szabályozásnak az örökségi szempontokat figyelembe vevő lényegi részét, s érvénybe léptetését a Budapest Fővárosi Közgyűlésbeli elfogadása előtt a kerület különválasztotta és későbbi, bizonytalan időre halasztotta. Az így érvénybe lépett Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 20/2008. (IX. 19.) önkormányzati rendelet törvényességi felülvizsgálatát kérte több civil szervezet, a törvényességi felülvizsgálatot a KÖH szakvéleményével támogatja.

A jelentés leírja, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi kezdeményezési és konkrét javaslatai után a Fővárosi Közgyűlés élt törvényjavaslati jogával és jogszabályi változtatásokat javasolt a kormánynak. A jogszabály javaslat-csomag azoknak a problémáknak az orvoslására vonatkozik, melyek gyökereikben gazdasági-pénzügyi jellegűek.

Az egykori gettó falának helyzetfelmérése megtörtént, az erre vonatkozó dokumentáció elkészült, szerepel a jelentés mellékletében. A tanulmány azonosította az egykori nyomvonalon még meglévő szakaszokat, a teljes nyomvonal megjelölése az emlékezet számára indokolt és méltó megvalósítása mielőbb megoldandó, napirenden szereplő feladat.

A jelentés szól a terület értékeit ismerő és megőrzését elősegítő civil szervezetek, személyek szerepéről és elkötelezettségéről, mely nagyban hozzájárul az örökségi értékek szélesebb társadalmi elismerésének növekedéséhez, az illetékes szakmai-igazgatási munka környezetének és feltételeinek javításához.

A jelentés megjegyzi, hogy nem feledve és nem vitatva az örökségi értékek megőrzését illető kritikákat, a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a területet érintő fejlesztések hatására és részben azok ellenében jelentős fellendülés tapasztalható a közösségi életnek keretet teremtő helyszínek kínálatában és vonzerejében.

A jelentés végül kitér arra, hogy a teljes budapesti világörökségi helyszínt érintően, a Fővárosi Polgármesteri Hivatal kezdeményezte a Kezelési Terv felülvizsgálatát és Kezelő Testület felállítását, valamint javaslatot tett a megvalósításhoz szükséges jogszabályi környezet rendezésére. Ezzel párhuzamosan az Oktatási és Kulturális Minisztérium elindította a magyarországi világörökségi helyszínek jobb megőrzését és fenntartható fejlesztését elősegíteni hivatott Világörökség Törvény kidolgozását.

Budapest, 2009. február 2.

Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága