Megújulásunk támogatója:  

Templom falából került elő az ercsi monostor

Ercsi monostorának köveit találták meg a szakemberek a szigetújfalui barokk kori templom falában. Az épület ugyanis javarészt a középkori apátságból épült.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110324ercsimonostor/002.jpgSzáznál is több faragott követ mértünk fel és dokumentáltunk a szigetújfalui barokk templom tavalyi felújítása során” – mondta el a műemlékem.hu-nak Farbakyné Deklava Lilla, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal művészettörténésze. „Ennél azonban sokkal több volt az egész biztosan onnan származó kváderkő, amit a rajtuk található vöröses festés bizonyított. Így egészen biztos, hogy a templom a középkori monostor köveiből épült, ahogyan a település 18. századi épületeinek a falában is, főleg a lábazati zónában kövek sokasága származik az elveszett monostorból” – tette hozzá. „Idősebb Entz Géza kutatása nyomán tudtuk, hogy felhasználták a monostor köveit a barokk templom építésekor, de azt, hogy ilyen arányban, azt nem sejtettük.

Az ercsi bencés monostort legkésőbb a 12. században alapították, pontos idejét nem ismerjük. Első írásos említése 1186-ból való, ekkor temették el templomában (amely akkor talán még nem volt egészen készen) az alapítóként számon tartott Tamás nádort. A monostort ugyan Ercsihez tartozóként ismeri a történettudomány, azonban a Duna túlpartján állt – talán rév lehetett ezen a helyen, amelynek a jövedelme a bencés monostort illette.

A templom és kolostor azonban nem sokáig maradt a bencések birtokában. A 13. század elején rövid időre a ciszterciek bukkantak fel a falai között (ám őket a korabeli oklevelek szerint elűzték), majd a karthauzi rend vette át. A tatárjárás során megsérülhetett a monostor (bár a szigetújfalui templom falában talált kövek között nem találtak olyat, amelyen egyértelműen kimutathatóak lettek volna egy tűzvész nyomai), így a karthauziak 1253-ban elhagyták. Ekkor hosszú időre a ciszterciek vették át, tőlük csak több mint két évszázad múlva, Mátyás uralkodása idején került át az ágostonos remeték birtokába. Ez az utolsó adat róla: valószínűleg a 16. században, a török alatt pusztult el végleg.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110324ercsimonostor/nagy1.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110324ercsimonostor/003.jpgA szakemberek számára is rejtély, miért cserélt ilyen sokszor gazdát” – mondta Farbakyné Deklava Lilla. „Csupán feltételezés, de elképzelhető, hogy a bencések nagyobb monostort építettek, mint amekkorát a hozzá tartozó birtokok, javadalmak alapján fent lehetett volna tartani. Ám ez nem több teóriánál, hiszen nem ismerjük a monostorhoz hajdan tartozó birtokok jövedelmét.

A monostor templomának egy része még a 18. század első felében is állt – legalábbis Bél Mátyás történet- és földrajztudós egy még álló boltozatról írt, a falakon vörös- és figurális festéssel. Ám a barokk konjunktúra hamar a földdel tette egyenlővé a falait: a szigetújfalui templomot 1770-73-ban építették, elsősorban a monostor elbontott köveiből.

A Bél Mátyás által említett vörös kifestést megtaláltuk a köveken, sőt, ennél többet is: stukkóknak a nyomait. Ez páratlan ebből a korszakból, hiszen nem maradt fenn stukkó román kori épületnél. Azt azonban egyelőre nem tudjuk, hogy miért használták ezt a fajta díszítésmódot, hiszen szép kőfaragványok is előkerültek. Vagyis nem pénzhiány állhatott a háttérben” – tette hozzá a művészettörténész.

Bél Mátyás leírása egy másik – egyelőre megválaszolhatatlan – kérdést is felvet. A geográfus ugyanis kereszt alaprajzú templomról írt, ami a ciszterciek által is kedvelt kereszthajós templomelrendezésre utal. Lehetséges, hogy a tatárjáráskor szerzett sérülések után, vagy a 14-15. században átépítették a templomot, csakhogy gótikus átépítésre utaló elemek nem kerültek elő a szigetújfalui templom falából.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110324ercsimonostor/004.jpgA megtalált kőanyag kis túlzással több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol” – mondta Bodó Balázs régész. „Így feltétlenül folytatni kellene a kutatást, mégpedig a helyszínen, az egykori monostor feltárásával. A helyét körülbelül ismerjük, a mostani révtől északra állhatott. Kis szerencsével nem csak alapokat, hanem falakat is találhatnánk, s talán a templomban ráakadnánk Tamás nádor sírkövére is. Rengeteg ismeretet szerezhetnénk a kolostorhoz tartozó többi épületről is, hiszen ezekről egyelőre semmit sem tudunk. Azonban akármennyire hajt a kíváncsiság, a feltárást csak akkor szabad elkezdeni, ha lesznek források a romok megőrzésére is.

A szigetújfalui templomban kiállították az ercsi apátság néhány kőemlékét (ugyan hivatalosan még nem nyitották meg, de már látogatható). A kutatók azt remélik, hogy az eddigi eredmények nem csupán a szakma, de a laikus érdeklődők és a döntéshozók figyelmét is felkeltik.

 

 

A szigetújfalui templom a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.03.24


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (3) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (11) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (6) határon túl (1) határon túl (6) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (6) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (3) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (2) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (3) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Varga Mariann (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)