Még több kép

A ládanyitás alkalmával Mikes Tünde, a barcelonai kiállítás főkurátora kiemelte, a Barcelonából most először hazatért Árpád-házi Szent Erzsébet táblakép a kiállítás egyik legdíszesebb és legfontosabb műtárgya, amelyen a kor legjelentősebb katalán festője a híres rózsacsodával ábrázolja be a magyar királylányt. A ládanyitáson továbbá bemutatták a 14. századból származó Caritas szobrát, és a Magyar Országos Levéltár falait először elhagyó veszprémvölgyi alapítólevél 1109-es, idén 900 éves átiratát is.

Révész László projektvezető elmondta, a kiállítás szervezését 2005-ben kezdték, majd beszélt a katalán-magyar közös munkáról, illetve a barcelonai kiállításról, amely májustól augusztusig volt megtekinthető Katalónia fővárosában. A Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításának koncepciója, hogy a katalán-magyar kapcsolatokon keresztül mutatja be a középkor világát, amelyet szeptember 5-től egészen november végéig bárki megismerhet.

Magyarország és a nyugati Mediterráneum között napjainkig ritkák és esetlegesek a kapcsolatok. A két térség népei egymás múltjáról, jelenéről, kultúrájáról rendkívül keveset tudnak, annak ellenére, hogy jelenleg ugyanazon közös európai politikai és kulturális egység tagjai.

A barcelonai és a budapesti kiállításokon 8 ország 38 kulturális intézményének 303 műtárgya kerül bemutatásra, azonban a két helyszínen megtekinthető anyag összetételében eltéréseket mutat. Ennek egyik oka, hogy a pergamenből készült műtárgyak esetében a nemzetközi szabályozás szerint ugyanazt a műtárgyat 3 éven belül 4 hónapnál hosszabb időtartamra nem lehet kiállítani. Így a szakemberek a kérdéses tárgyakat azonos kvalitású anyagokkal helyettesítik: míg Barcelonában Aragóniai Beatrix végrendeletét tekinthette meg a nagyközönség, addig Budapesten Beatrix és Mátyás házassági szerződését mutatják be.

(Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum) 

Még több kép

Kapcsolódó cikkeink:

Kis magyar szenthatározó

Kincseket visz Japánba a Szépművészeti

Divatba jöttek a szkíták