Hamarosan működőképes lesz a Magyarországon egyetlen megmaradt Nimród – a második világháborús páncélozott légvédelmi gépágyút a budapesti Petőfi-laktanyában újítják fel.
„Összesen százharmincöt darabot gyártottak a Nimródból, Magyarországon ez az egyetlen megmaradt példány” – mondta el a Petőfi-laktanya gépjármű-javító műhelyében a műemlékem.hu-nak Dr. Bonhardt Attila ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Irattárának igazgatója. Hozzátette: a 40 milliméteres, sorozatlövő ágyúval felszerelt, hat fős személyzettel működő Nimród a második világháború haditechnikájának felbecsülhetetlen értékű emléke.
Maga a műhely is mintha időutazás volna: lánctalpas monstrumok állnak benne (ahogyan az udvaron is), s néhány példány ma is működőképes. A különböző típusok a haditechnika fejlődéséről vallanak, az alig 12 tonnás Nimród eltörpül a műhely sarkában álló, több mint 40 tonnás, 1971 óta gyártott szovjet T-72-es mellett.
„A Nimród korszerű volt a maga korában, azonban bizonyos vonatkozásokban a háború alatt hátrányba került az újabb fejlesztésű páncélosokkal szemben” – mondta Bonhardt Attila.
A svéd licenc alapján gyártott, helyenként módosított magyar páncélvadász páncélozott légvédelmi gépágyút a harmincas években tervezték, a feladata eredetileg földi és levegőben lévő célpontok megsemmisítése volt.
Különösen a repülőgépek ellen bizonyult hatékonynak: a gyalogsági hadműveleteket kísérte és a 40 milliméteres könnyen mozgatható Bofors légvédelmi gépágyúval ellenőrzés alatt lehetett tartani a légteret. Kezdetben más páncélosok ellen is bevetették, azonban a nagyobb számban 1941-ben hadrendbe állított szovjet T-34-esek páncélzatát már nem tudta áttörni, ezért elsődleges feladata a légvédelem és a gyalogság támogatása lett.
Többnyire lesállásból vetették be, sorozatlövőként öt lövést adott le gyors egymásutánban. Nyitott felépítménye miatt meglehetősen védtelen volt a kezelő személyzet, azonban így is a Magyar Királyi Honvédség egyik legjobban használható járműve volt.
„Ez a Nimród úgy maradhatott meg, hogy elromlott” – tette hozzá az ezredes. A most restaurálás alatt lévő példányt először a Dráva mentén vetették be, majd a románok átállása után a dél-keleti országrészbe vezényelték át. 1944 őszén már tervezték a magyar kiugrást a háborúból, ezért Budapestre rendelték, ám ez a példány Kecskemét térségében mozgásképtelenné vált. Budapestre vontatták és beállították a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (akkor még részben Nándor-laktanya) udvarára, szemben a kapuval, hogy működőképes ágyúját használhassák az ellenség betörése esetén. Ám az ellenség nem tört be, a Nimród pedig használatlanul állt évtizedeken át az udvaron. Köré szervezték az azóta már felszámolt haditechnikai parkot, s végül néhány esztendeje került szerelőműhelybe.
A Nimród restaurálása hamarosan véget ér. Nem csak a motorja, de az ágyúja is működőképes lesz – a Hadtörténeti Intézet és Múzeum reménye szerint haditechnikai bemutatók alkalmával ismerkedhet majd meg a közönség a páratlan magyar harceszközzel.
Kapcsolódó cikkünk:
Doni katasztrófa: háborús bűnös harceszközök
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
