Óbuda középkora szinte nyom nélkül pusztult el, bár a vár falai egész a 17. századig álltak. A korábbi ásatási eredmények alapján három impozáns gótikus épületét is sikerült rekonstruálni.
Képgaléria: a vár, a kolostor és a templom számítógépes rekonstrukciója
„Ugyan a mai Óbuda területén nagyon kevés középkori maradványt találhatunk, az eddigi felmérések és a korabeli dokumentumok alapján három gótikus épületét is sikerült számítógéppel megrajzolni Schunk Szabolcs közreműködésével” - mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum régésze. Hozzátette: a mára szinte teljességgel elveszett királyi-királynői központ mintegy másfél évszázadon át töltött be fontos szerepet a magyar történelemben, szinte az ország egykori fővárosának tekinthető.
Óbuda egykori várának töredékes maradványai ma is megtalálhatóak a kerületi plébánia alatt. A gótikus erődítményt II. András kezdte el építtetni, a munkát fia, IV. Béla folytatta. A tatárjárás során valószínűleg erősen megsérült az vár (ahogyan az összes, a mai Óbuda területén álló épület), így a 14. században I. Károly felesége, (Piast) Erzsébet idején épült újjá, s a király halálától fogva királynéi várkastély volt. Bár politikai szempontból az 1242 után mindinkább kiépülő Buda (a budai várhegyen) fokozatosan háttérbe szorította, az Anjou-uralkodók idején mindenképpen fontos királyi helyszín volt (I. Károlynak több konfliktusa is volt a várhegyi budai polgárokkal, megesett, uralkodása elején be sem engedték a várba és a városba).
„A két másik számítógéppel rekonstruált épület Piast Erzsébethez köthető” - mondta Buzás Gergely. A lengyel származású (bár magyar gyökerekkel is bíró, hiszen anyai dédapja IV. Béla volt) királyné férje, Károly halála után nem volt kolostorba, hanem fia, I. (Nagy) Lajos mellett – tőle kapta meg birtokul Óbudát 1343-ban – komoly politikai szerepet kapott egészen 1380-ban bekövetkezett haláláig. Éppen Óbudán, az általa alapított klarissza rendi kolostor Krisztus Teste-kápolnájában temették el a források szerint – sajnos ez az épület is a földdel vált egyenlővé napjainkra, csupán az alapfalai láthatók a Mókus utcai iskolánál. Az elveszett kolostorhoz háromhajós gótikus templomot építtetett – ennek ereklyetartó szobrokkal díszített házioltárát a new york-i Metropolitan Múzeumban őrzik.
Szintén Erzsébet királyné alapította a Mária templomot, amely szinte nyom nélkül tűnt el, alapfalainak is csupán töredékeit sikerült feltárni a mai Fő téren. Mátyás korában Ranzanus olasz püspök még elragadtatással írt a hatalmas templomról.
„Az óbudai gótika a török megérkezésével pusztult el, bár például a vár falai még a 17. századig álltak” - tette hozzá Buzás Gergely, akinek virtuális rekonstrukcióit a napokban mutatták be az Óbudai Múzeum „Lengyel hercegnő – Magyar királyné (Piast Erzsébet és kora) című kiállításán.
Buzás Gergely számítógépes rekonstrukciói
Az óbudai királynői vár maradványai a műemlékem.hu adatbázisában
A Mária-templom maradványai az adatbázisban
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
