Már a középkorban is védték az oklevelek hitelességét. Ám a hamisítványok világában így sem könnyű az eligazodás: még a Levéltár szakemberei is elcserélték tévedésből legkorábbi oklevelüket.
„A legkorábbi, nálunk lévő oklevél a veszprémvölgyi apácák kiváltságlevele, amelyet Kálmán király adott ki 1109-ben, megerősítve a korábbi, Szent István idején történt adományozást. Csakhogy a hártyára írt oklevél két példányban volt meg az intézmény tulajdonában, így az egyiknek későbbi átiratnak kellett lennie” – idézte fel a sok évtizedes történetet a műemlékem.hu-nak Rácz György főosztályvezető. „Azt, amit értéktelenebbnek, átiratnak tartottak, végül a Magyar Nemzeti Múzeumnak adták egy csereügylet keretében. Ott megvizsgálták az intézmény szakemberei, Czebe Gyula és Hóman Bálint, s kiderült: a levéltár az eredeti Kálmán kori oklevelet adta át, s ami nálunk maradt, az egy 13. századi hamisítvány csupán. El lehet képzelni, mit szóltak a levéltári tudós urak, elvégre náluk volt az eredeti oklevél évtizedeken át, csak éppen nem vizsgálták meg elég tüzetesen. Végül beolvasztották a Nemzeti Múzeum levéltárát az Országos Levéltárba, így került vissza Kálmán király kiváltságlevele.”
Mint arról már beszámoltunk, 108 ezer Mohács előtti oklevelet digitalizálnak és tesznek interneten elérhetővé a Magyar Országos Levéltárban (a 2007-től tartó munkának hála, 38 ezer irat már megtekinthető az intézmény honlapján). A feldolgozás során pedig az oklevelek eddig ismeretlen részletei is előbukkannak.
„Külön figyelmet fordítunk a vízjelekre, amelyek a korabeli papírkészítés titkaiba engednek betekintést” – mondja Rácz György, a digitalizálás vezetője. „Ezek többnyire ábrák, de akadnak figurális ábrázolások is, sárkány, vagy éppen vaddisznó. A középkori vízjelekből a munka lezárultával kiállítást fogunk rendezni, hiszen nagyon érdekes, ám a nagyközönség számára szinte ismeretlen részletei a középkori oklevélkészítésnek.”
A vízjelekhez hasonlóan felmérik azt is, hogy melyik oklevélen található gemmapecsét. Ezeket az ókorból származó, sokszor véletlenül megtalált apró pecséteket eleinte a főpecsét mellett hitelesítő pecsétként használták a királyi udvarokban. A 15. század végétől azonban ugrásszerűen megnövekedett a felhasználásuk mind az egyházi személyek, mind a nemesség körében is, ez bizonyára összefügg az ókori emlékek iránti vonzódással is. Szinte hihetetlen, hogy egy mára már elveszett, akár Kr. e. II. századból való gemmapecsét lenyomatát megtaláljuk egy középkori oklevélen.
„Ha a középkort vizsgáljuk, a legfontosabb források mindenképpen az oklevelek” – mondja Rácz György. „A krónikákat megrendelésre készítették, gyakran eltorzították a valóságot bennük. Az oklevelek célja viszont éppen a jogbiztonság erősítése volt, így még egy hamis oklevél is sok mindent elárul az adott korszakról. Nem lehet egy hadjárat történetét sem megírni nélkülük, hiszen a kibocsátott oklevelek minden másnál jobban jelzik, milyen időpontban éppen hol tartózkodott az uralkodó.”
A riport első része: Internetre kerülnek a középkori oklevelek
A Magyar Országos Levéltár középkori oklevelei az interneten
Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció rendkívül érdekesen tárja fel a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják.
» tovább
Miskolc belvárosának műemléki jelentőségű területe, dr. Tamási Judit Parlamentben elhangzott beszéde - csak néhány téma a lapból.
» tovább
Május közepén indul a feltárás, majd az állag- és műemlékvédelmi munkálatokra kerül sor. Aki ásni, falazni, talicskázni szeretne, bátran jelentkezhet.
» tovább
A bejáratnál az információs tábla Móré László váraként nevezi meg, holott nem sok köze volt hozzá. A kisnánai vár romként való fennmaradását azonban mégis részben neki köszönhetjük - írja az Archeologia.
» tovább
Bécsben mutatja be a Römermuseumban Aquincum kutatásának legújabb eredményeit az Aquincumi Múzeum. Beszélgetés az intézmény igazgatójával, Zsidi Paulával.
» tovább
