Megújulásunk támogatója:  

Királysír és római épület a pécsi székesegyház alatt

Az első középkori pécsi székesegyház helyét akarták meghatározni, egy késő római kori temetőépületet kerestek és remélték, hogy rábukkannak Orseolo Péter király sírhelyére. Mindhárom sikerült.
Az első középkori pécsi székesegyház helyét akarták meghatározni, egy késő római kori temetőépületet kerestek és remélték, hogy rábukkannak Orseolo Péter király sírhelyére. Mindhárom sikerült.

A pécsi székesegyház altemplomában 2019 májusától júniusig végzett a Janus Pannonius Múzeum régészeti feltárást, amelyet a Pécsi Egyházmegye támogatott és finanszírozott. A feltárás vezetője Tóth Zsolt, munkatársa Bertók Gábor, a kutatás konzulense pedig Buzás Gergely régészek voltak. A régészeti kutatás az altemplom keleti harmadára és középső részére terjedt ki. Összesen hatvan négyzetméter területet tártak fel.  A tervásatás céljai a következők voltak: a székesegyház építéstörténetének pontosítása, az első középkori építésű székesegyház helyének meghatározása, Orseolo Péter király sírhelyének lokalizálása és a földradaros kutatás alapján feltételezhető késő római temetői épület ásatással való hitelesítése.

A csaknem kéthónapos kutatómunka mindegyik előzetes célkitűzésre választ adott.

Az altemplom középső részén előkerült egy jelentősebb késő római kori temetői épület, amelyet részlegesen feltártak. Négyszög alaprajzú, tájolása három fokkal elfordul keleti irányban az altemplomhoz képest. Az épület teljes külső hossza kilencszer nyolc méter körüli. Egyterű, részlegesen földbe süllyesztett konstrukció volt, az V. számú temetői épülethez és a cella septichorához hasonlóan. Két, két és fél méter mélyen volt a belső járószintje a természetes külső talajszinthez képest. A bejárata a terepadottságokból adódóan délen lehetett. A bejárat előtt vízszintes teraszt alakítottak ki. Külön sírkamra nem volt az épület alatt.

A belső térben két római kori járószint határozottan elkülöníthető volt. Az altemplom közepe alatt a járószintre építve egy észak – dél tájolású sírláda aljának körvonalai voltak megfigyelhetők. Figyelembe véve a sírládát, arra lehet gondolni, hogy a keleti fal előtt oltárt alakítottak ki, amely alatt ott volt a sírláda. Ez a sír az egyhajós első középkori székesegyháznak a középső része alatt helyezkedett el. Ennek altemplommá alakítása után pedig pontosan az altemplom közepe alá került. 

A keleti fal alján kisebb foltokban megmaradt a vakolat. A falat kétszer vakolták ki. A felső vakolatrétegen festésnyomok voltak megfigyelhetőek.

Az épület kronológiája az ismert adatok alapján a következő lehet: A 4. század utolsó harmadában megépült a temetői épület, amelyet a 4. század végén – 5. század elején felújítottak és vélhetőleg kiegészítettek. A feltárt területen csak annak a sírládának a visszabontott maradványa ismert, amely a középkori altemplom középpontja alatt helyezkedik el. Ebbe a padlószintre épített sírba egy korábban már máshol eltemetett mártír csontjait helyezhették el (translatio). A Karoling-korig fennmarad az emlékezete a késő római temető területén kialakuló településen, az I. számú cella trichorához hasonlóan felújították, a keleti fal elé oltárt helyeztek, az épületet templomként használták. Az első középkori székesegyház építését megelőzően a falait a templom padlószintjéig (a mai altemplom szintje) visszabontották, belső terét eddig a padlószintig feltöltötték.

A pécsi Szent Péter székesegyház eredete abban a késő római kori ókeresztény temetői épületben testesül meg, amely az altemplom közepe alatt emelkedett és amelyben egy ismeretlen nevű, talán helyi mártír csontjait helyezték el. Ilyen formában ez a nagyméretű temetői épület egy mauzóleumnak tekinthető. A szentként tisztelt személynek és a sírhelyének az emlékezete fennmaradt a Karoling-korig, a sírhelyét rejtő épületet felújították, kifestették és templomként használták. Ez a dolog a római kor utáni kontinuitás és a tovább élő szentkultusz eddigi legszilárdabb példája Pécs településtörténetében. Ehhez a késő római mauzóleumhoz igazították az első egyhajós középkori székesegyházat, majd ezt követően, az altemplommá való átépítés során az ebben található sírládához igazították az altemplom középpontját. 

A pécsi püspökség első középkori építésű székesegyháza a mai altemplom középső részén, az északi és a déli pillérsor között emelkedő, ahhoz nagyon hasonló hosszméretű, egyhajós templom volt a kutatás eredményei alapján. Orseolo Péter alapította, építését Szent István uralkodása alatt kezdték el, Orseolo Péter király uralkodása alatt (1038-1041 és 1044-1046) fejezték be. A templom falait a 11. század utolsó harmadában, a Mór püspök által elkezdett székesegyház építésekor bontották vissza a padlószintig. Belső járószintje az újonnan épülő katedrális altemplomának padlószintjével azonos. Visszabontott északi és déli fala a négytornyú katedrális altemplomában sávalapként szolgált. A déli falára való rábontás során került elő a felmenő fal legalsó kősora.

Az altemplom középső sávjának keleti részén a főoltár előtt 340 centiméter hosszú és 93 centiméter széles sávban két sírhelyet rejtett a föld. A sírokból egyetlen embercsont sem került elő, amely arra utal, hogy nem kirabolták, hanem tudatosan felszámolták a sírokat. Ha az első középkori székesegyházról megfogalmazott állítás igaz, akkor a keletebbi, 164 centiméter belső hosszúságú sírba annak idején Orseolo Péter királyt temették el.

A keletebbi sír nyugati oldalának közvetlenül neki van építve egy 115 centiméterszer 93 centiméteres belméretű sírláda. Ebbe a kis mérete miatt felnőtt férfit nem temethettek. Tehát egy korábban máshol eltemetett személy csontjait az eredeti temetkező helyéről felszedték és másodlagosan új helyre, jelen esetben a templomalapító sírja mögé, azzal összeépítve helyezték el. Ki lehetett az a személy, akit a fő sírhely mögé, azzal összeépítve temettek el? Nyilván az altemplom közepe alatt lévő sírládából, az ismeretlen nevű, szentkultusszal rendelkező személy csontjait (vagy annak gondolt csontjait?) helyezhették át az alapító sírja mögé. 

Az altemplom északi és a déli fala előtt nyitott egy méter széles szelvényekben késő középkori egyházi személyek temetkezései kerültek elő. A déli fal mellett lévő épített sír feltehetőleg egy püspökhöz tartozhatott. 

A sírokban nem voltak csontok, azonban feltehető, hogy a Péter-féle székesegyház 1064-ben történt leégése után Mór püspök építtette új, immár a mai épülettel részben megegyező székesegyházban más helyre temették azokat. A kutatás ismer egy sírkamrát, amely fölé a 12. században a templom ledíszesebb oltárát emelték. Ez jelenleg Dulánszky Nándor püspök, a templom 19. századi újjáépítője síremléke alatt található. Valószínűleg ide helyezték át a csontokat és Mór püspök sírhelye is itt található. Ezt a területet azonban kegyeleti okokból nem lehet bolygatni. 

Szöveg: Pécsi Egyházmegye és Janus Pannonius Múzeum, fotó: Kovács Olivér

2019.07.10

Képgaléria a cikkhez

8

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)