Megújulásunk támogatója:  

Mégis megnyitják a Salamon-tornyot

Felújítani ugyan nem sikerült, de legalább az életveszélyt elhárították – a korábban kalákaként ismert családiház-építést megszégyenítő együttműködéssel. Csináld magad a műemléked?
Felújítani ugyan nem sikerült, de legalább az életveszélyt elhárították – a korábban kalákaként ismert családiház-építést megszégyenítő együttműködéssel. Csináld magad a műemléked?

Nincs még egy éve, hogy a visegrádi alsóvár pusztuló állapotáról írtunk portálunkon. A kaputoronyról hullani kezdett a cserép (miután a bő ötven éves tetőhéjazat megadta magát), omlani kezdett a várfal, betondarabok potyogtak a Salamon-torony vasbeton gyilokjárójából. A múzeum munkatársai a veszélyes zónákat elkerítették és segítségért fordultak a tulajdonos magyar államhoz, hogy támogassa a még omladozóan is a legépebben maradt magyarországi középkori lakótorony, a szintén kuriózumnak számító kaputorony és a várfalak életveszély-elhárítását. Mivel hivatalos választ és pláne segítséget nem kaptak, úgy tervezték, hogy a látogatók épsége miatt 2019-ben már zárva marad a Salamon-torony.

927_20190325_23370442.jpg

Sajnos a tavalyi állapotok lényegében nem változtak, semmilyen felújításra nem került sor, de legalább az életveszélyt sikerült elhárítani, igaz, állami segítség nélkül. Amikor nyilvánosságot kapott, hogy idén zárva maradna a Salamon-torony, egy helyi vállalkozó kereste meg a múzeumot, aki egyébként gyakran hoz ide vendégeket. Ő szerzett munkásokat, akik lebontották a torony felső szintjére másfél évtizede javításként felhordott, de azóta instabillá vált betonburkolatot, így már nem kell attól tartani, hogy a látogatókra omlik. A múzeum egy kőműves képzettségű munkatársával, saját erejéből elkezdte a várfalból kihullott kövek visszafalazását és készül majd egy ácsolat is, amely a kaputorony tetejéről lecsúszó cserepeket megfogja, hogy ne zuhanhassanak a látogatók fejére. Végül szintén önerőből stabilizálják a szétfagyott betonkonzolokat is a Salamon-torony gyilokjárója alatt. Így április 28-án meg tudják nyitni az együttest a látogatók előtt, de persze a látogatók biztonsága érdekében továbbra is folyamatosan figyelni fogják a neuralgikus pontokat.

927_20190325_23354897.jpg

Április végén már csak azért is érdemes lesz ellátogatni a Salamon-toronyba, mert már látható ott a Sibrik-dombi régészeti feltárásokról készült kiállítás. A tárlat az elmúlt öt esztendőben folytatott kutatás eredményeit mutatja be, amelyek részben átírták Visegrád korai történelmét, illetve a Kárpát-medence kora középkora számára is fontos adalékokkal szolgáltak.

A torony állapotára visszatérve: korántsem előzmény nélküli, hogy tavaly életveszélyessé vált. Mint korábban már beszámoltunk róla, a múzeum öt évvel ezelőtt pályázni készült, hogy a Salamon-tornyot felújíthassák, azonban – mivel a tervek a hatvanas években a műemléki felújítás során rákerült vasbeton szerkezeteket némiképp háttérbe szorították volna – a műemléki tanácsadó testület nem támogatta a rehabilitációt. Az akkori indoklás szerint a modern anyag és forma ugyanúgy hozzátartozik a torony történetéhez, mint a 13. századi, ezért azt is meg kell védeni, az 1960-as években kialakított építészeti formán nem szabad változtatni. Csakhogy a kő és beton együttélése hosszú távon szinte lehetetlen, és a vasbeton pedig korántsem olyan tartós, amilyennek hitték a 1960-as évek helyreállításának tervezői. Az épületre a máig ható modernista korszellem hatására nem tettek valódi tetőt, a lapos tető szigetelése pedig a sokszori javítások ellenére is szinte csatornaként vezette és vezeti be a csapadékot a torony belsejébe, pusztítva ezzel a betont éppúgy, mint az eredeti köveket. Az eredetileg faszerkezetű, ám vasbetonból helyreállított külső gyilokjáró fedetlenül maradt, a vasbeton lemezen így akadálytalanul átfolyó víz pedig idővel kikezdte a folyosót tartó vasbeton konzolokat is. A kaputorony meredek cserépteteje pedig fél évszázad után egyszerűen csak javításra szorulna. Ma még csak a tönkrement cserepeket kellene kicserélni, de ha ez nem történik meg, hamarosan a tető faszerkezete is menthetetlen lesz. 

927_20190325_23374363.jpg

Viszont már a cserepezés cseréje, illetve az ehhez szükséges állványzat építése is olyan összegbe kerül, amit a múzeum nem tud kigazdálkodni saját bevételeiből, mint ahogyan a Salamon-torony tetőteraszának és gyilokjárójának lefedését sem. A jelenlegi életveszély-elhárító munkák így valójában csak elodázzák a bajt, de nem oldják meg a visegrádi alsóvár problémáit: lefedés nélkül a torony teteje tovább fog ázni, a gyilokjáró konzolai tovább repednek, és a kaputorony tetőzete is tönkre fog menni, így aztán az előbb-utóbb úgyis elkerülhetetlenné váló helyreállítás költsége majd jóval magasabb lesz annál, mint amekkora összegre ma szükség lenne.

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2019.03.25

Képgaléria a cikkhez

7

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Magyarország legépebben megmaradt középkori lakótornyának pusztul a vasbeton kiegészítése, ökölnyi darabok hullanak a kövezetre.