Megújulásunk támogatója:  

Bortemplom: látott és lát még szebb napokat

A sátoraljaújhelyi vasútállomással szemben, a Fasor bal oldalán egy mesterséges dombon áll az az épület, amelyet a helyiek Bortemplomnak neveznek, pedig istentiszteletet nem tartottak benne soha.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180225bortemplom/02.jpgNagyon büszkék arra, hogy térségben, de Magyarországon, sőt Közép-Európában sem neveztek el a borról templomot. Megjelenése: a karcsú, süveges, fatornácos  torony, és négy fiatornya az erdélyi népi szecessziót idézi, kiváltképp a kalotaszegi körösfői templomot. Útra néző két oldalának ablakai középvonalán a Tokaj-hegyaljai mezővárosok Zsolnay kerámiából készült stilizált címerei sorakoznak. Mindez így, együtt a  "Bortemplom".

Az épületnek gazdag múltja, de a rendszerváltás óta meglehetősen hányatott sorsa volt; az eltelt évtizedek során elhagyatva pusztult a szemünk előtt. Élete 1911-ben indult. Sátoraljaújhely a századfordulóra mezővárosból valódi polgárvárossá fejlődött, infrastruktúrával, közintézményekkel vármegyei kórházzal, szerzetesrendi gimnáziummal. Az 1890-es években bekövetkezett filoxéravész után – amikor kipusztult az ültetvények több mint nyolcvan százaléka – 1905-re befejeződött a szőlőrekonstrukció. 

Országos rendezés indult, a magyar királyi vezetés elhatározta, hogy minden jelentős borvidéken létesít egy közpincét, mely segíti a kereskedelmet, ellátja a szakmai felügyeletet, és vállalja a borászati szakemberek képzését. Sátoraljaújhely közgyűlése hatalmas lehetőséget látott ebben, történelmi megyeközpontként örömmel vállalta, és ellenszavazat nélkül határozta el a Magyar Állami Királyi Közpince megépítését, helyszínként a vasút melletti területet jelölte ki.

A tervezésre a földművelésügyi minisztérium főtervezője, Váczy-Hübschl Kálmán kapott megbízást, aki már 1911 nyarán elkészítette a terveket, de az átadás különböző okok miatt mindig tolódott; mígnem 1914. április 19-én megnyitották igen ünnepélyes kertek között. A pincerendszer és a tornyos felépítmény egyetlen létesítmény, ami az Államkincstár tulajdonában volt.

A pince sajátosan egyedi módon épült: nem tufába vájt lyukpince, mint általában a Tokaj-hegyaljaiak. Először kitermelték a pincerendszer helyéről a földet s elsősorban az egykori Marhajáróra szállították el. Megépítették kőből, téglából a pincét, de Hübschl igen hamar alkalmazta már a vasbetont is. Majd a földet visszatöltötték másfél-három és fél méter magasan, és egy mesterséges dombot kialakítva ráépítették az igazgatósági épületet. Innen vezetett le a lépcső, amely összekötötte a főépületet, az alagsort és a pincét, ami 26 nyílt ágból és mellékágból áll, s a huszonhetediket befalazva láttam. A főágak végeihez öt helyen csempézett vasbeton bortárolót építettek, az egyiken ma is látható a jelzés, mely szerint 35 985 liter űrtartalma volt. A járatokban hatalmas, 50 akós hordók sorakoztak, a bort szekereken szállították ide, majd az elosztóba, a pincének a vasút felőli oldaláról ipari vágányon jutott le a feldolgozás, elosztás, tárolás helyeire. Az alsó szinten hordógőzölő, palackmosó, 400 ezer darabos palacktár, csomagoló működött, itt létesültek a szőlészeti-borászati felügyelet irodái is. Az első emeleten reprezentatív lakás, vendégszoba volt, valamint egy terem, ahol az árveréseket rendezték.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180225bortemplom/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180225bortemplom/03.jpgA sátoraljaújhelyi Magyar Királyi Közpince kiválóan működött. Aztán az I. világháború –  vele Trianon – szétszakította a vasútvonalat, és perifériára lökte a várost. A borászat azonban még – ha nem is olyan intenzitással – de érezhetően a 2. világháború végéig megmaradt.  

Végzetes változást 1949 hozott azzal, hogy Sátoraljaújhely elvesztette vármegyeszékhelyi rangját, a Bortemplomot államosították, üzemeltetését a Tokaji Borkombinát vette át. A létesítményt a privatizáció során megbontották, a felépítményt egy bank adta tovább két Kft-nek, a pincerendszer a Tokaj Oremus Kft. kezelésében maradt.

Az önkormányzat soha nem volt birtokban, a földterületet ellentételezés nélkül adta át az építés idején, de maga az épület és a pincerendszer mindig a borászok tulajdona volt. A helyiek pedig csak nézték tehetetlenül, hogy egyik napról a másikra üres lesz az épület; eltűnik minden, ami mozgatható, az ablakokat kiverik, hajléktalanok törnek be, és laknak ott.

Végül a Bortemplomot és a pince felét egy helyi érdekeltségű cég vette meg, a másik felébe koncepcionális szándékkal végre bevásárolhatta magát az önkormányzat, ezzel megnyílt a lehetőség a felújítással együtt a hasznosítási program indítására is. Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a Tokaj-Hegyalja kiemelt turisztikai térség fejlesztési koncepció részeként, hazai forrásból Sátoraljaújhely támogatást kap a Bortemplom helyreállítására és funkcionális fejlesztésére is (1092/2017. (II. 21.) Korm. határozat). 

A tervezéssel Radványi György DLA vezető tervezőmérnököt bízták meg, a folyamat most az engedélyeztetési szakaszban jár. Szamosvölgyi Péternek, Sátoraljaújhely polgármesterének a Zemplén TV számára adott interjúja szerint ez az év az engedélyeztetéssel telik el, 2019-ben indulhatnak a munkálatok: a pince víztelenítése, szigetelése, és az épületben felmerült statikai problémák megoldása, az első és a legfontosabb feladat. 

Ami a továbbiakat illeti, az már nem a szigorúan vett műemlékvédelem, sokkal inkább annak vázlata, hogy egy megmentett épületet hogyan lehet hasznosítani, miként lendítheti a város és a régió sorsát jobb irányba. A Bortemplom a tervek szerint látogató-, és rendezvényközpontként működik a továbbiakban. A pincében egy teljesen új megközelítésű múzeumot építenek fel, az alsó szinten mindent a vendéglátásnak rendelnek alá, bemutatókkal, rendezvényekkel úgy, hogy álljon rendelkezésre a legmagasabb rendű konyhatechnológia. Az emeleten konferenciaterem, valamint irodák lesznek, raktárhelyiségekkel és egyéb kiszolgáló egységekkel. A toronyban kávézót fognak kialakítani, ahonnan remek kilátás nyílik a Sátorhegyre és a környékre. A polgármester azt gondolja, hogy 2019 végére üzemkészen átadják használatra a Bortemplomot.

Ez esetben egy kávéra a toronyba egész bizonyosan elmegyek...

 

Köszönetnyilvánítás:

- Megköszönöm az anyag ellenőrzősében nyújtott segítségét Radványi György DLA vezető építészmérnöknek;

- a szóbeli tájékoztatást, és betekintést a Bortemplom alaprajzaiba Jósvainé Dankó Katalin régésznek;

- a szükséges levéltári dokumentumok biztosítását és szóbeli kiegészítését Oláh Tamásnak, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Sátoraljaúhelyi Fiókja vezetőjének.

- Köszönetet mondok  Bartus Tímeának a Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal Műszaki és Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjének, valamint munkatársainak: Nagy Líviának és Jánosi Attilának, amiért lehetővé tették nekem az épület bejárását.

- Köszönettel tartozom Paszternák István régész, műemlékvédelmi szakembernek továbbá a rendelkezésemre bocsátott korabeli dokumentumokért.

 

Felhasznált dokumentumok, források:

- Közgyűlési jegyzőkönyvek 1911 - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára;

- Kováts Dániel: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. Sátoraljaújhely, 2008

- Sátoraljaújhely lexikona. (szerk.biz.: Fehér József et al.) Sátoraljaújhely, 2001

- Zemplén TV riportjai ismertetői;

- Borászati Lapok, 1925; 1928;

- Földmívelési Értesítő1921; 

- Kormányjelentés, Statisztikai Évkönyv 1919; 1923

 

A Borászati Lapok 1914. április 26-i száma a megnyitásról


A Bortemplom a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Halmai Margó
2018.02.25

Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (8) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (1) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (1) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (7) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (2) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (1) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (1) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)