A római kori Borostyánkő-út egy szakasza is előkerült Sopronban a Fő tér rekonstrukciója során: a szakemberek most a bemutatásának lehetőségét mérlegelik.
Képek a Fő tér és a Kecske-templom rekonstrukciójáról
A város emblematikus épületétől, a Tűztoronytól alig néhány lépésnyire, körülbelül kétméteres mélységben bukkantak a rekonstrukciót kísérő régészeti feltáráson a Borostyánkő-út egy szakaszára. A feltárt részlet ráadásul útkereszteződés: a hajdani Scarbatia egyik városi útja csatlakozott ezen a helyen a Római Birodalom távolsági kereskedelmének legendás útvonalához.
"Nem meglepetés a Borostyánkő-út megtalálása, hiszen ismerjük a városon belüli útvonalát" - mondta el a műemlékem.hu-nak Veöreös András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyugat-dunántúli irodavezető-helyettese. Hozzátette: előkerült már egy szakasza a Szent György utca és az Új utca összefutásában álló "Vasalóház" (Új utca 1-3.) építése előtti feltáráskor is (A Vasalóház alatt Scarbantia egykori fórumának részlete látható ma is, körülbelül két méteres mélységben. Emellett futott a Borostyánkő-út. A fórum bemutatásának műemléki építésze Sedlmayr János volt, míg az oszlopokat Hajnóczi Gyula rekonstruálta.)
Az újonnan előkerült útszakasz bemutatásának lehetőségét jelenleg vizsgálják a Fő tér rekonstrukcióját tervező szakemberek. A római kori út mindenképpen érdemes a bemutatásra, azonban a jelenlegi térszinthez képest kétméteres szintkülönbség akadályozhatná a Tűztorony irányába tartó gyalogosforgalmat, ha a látogatókat levezetnék a Borostyánkő-út szintjére. Elképzelhető az üveglap alatti bemutatás is, azonban ebben az esetben fokozottan ügyelni kellene a tökéletes szigetelésre.
Sopron egyébként gazdagabb római kori emlékekben, mint első pillanatban gondolnánk: a Vasalóház alatt bemutatott fórumot a látogatók többsége nem ismeri, s hasonlóképpen alig találják meg a Városháza mögött az eredeti térszinten bemutatott fal-, illetve útmaradványokat. Ezek bekapcsolása a város turisztikai életébe legalább olyan fontos lenne, mint a Borostyánkő-út most feltárt szakaszának bemutatása.
A Fő tér rekonstrukciójával egy időben folyik a Kecske-templom felújítása is. Mint arról korábban már beszámoltunk, az épületben a szakrális funkción túl templom- és rendtörténeti kiállítást, számítógépes interaktív bemutatást, valamint urnatemetőt terveznek. A tulajdonos Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság a csaknem 200 millió forintos beruházás nagyobbik részét pályázaton nyerte el. A feltárás során a közép- ás újkori temetkezéseken kívül rábukkantak az egykori ferences templom középkori szentélyrekesztőjének maradványaira is.
A Fő tér rekonstrukcióját is pályázati forrásokból fedezik, ennek megfelelően szigorúak a határidők. Az átadásra augusztusban kerül majd sor. Ekkorra szeretnék befejezni a Kecske-templom homlokzati felújítását is.
Képgaléria a Fő tér és a Kecske-templom felújításáról
Előzmény a magazinban:
Római fal és kripták a szentély alatt
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
