A Szeged-öthalmi lelőhely egy felső paleolit réteg miatt lett világhírű és országosan védett lelőhely. Most viszont kiderült, hogy érdekes honfoglalás-kori temetkezéseket is őriz. Beszámoló az ásatásról.
Körülbelül hatvanezer négyzetméternyi területen sikerült kutatniuk megelőző feltárás keretében a régészeknek (Paluch Tibornak, Gallina Zsoltnak és Somogyi Krisztinának) a szegedi V. homokbánya területén. A paleolit (őskőri) lelőhelyen mintegy 300 régészeti objektumot sikerült dokumentálniuk.
A már ismert felső paleolit rétegen kívül előkerült egy kora vaskori, úgynevezett preszkíta (Kr. e. 9-8. század) időszakból származó, padmalyos sírban fekvő csontváz. Mellékletként három bronzgombot és a homlok közepén – talán egykori fejpánt díszeként – bronz veretet találtak. Ebből az időszakból az egykori település nyomai is előkerültek. Feltehetően a preszkíta telephez tartozik egy négyszögletes alaprajzú kút is, amelyben 3 méter mélyen egy kutya csontvázát bontották ki a talajvízben.
A legérdekesebbek azonban a honfoglalás időszakából származó sírok voltak. A nyolc sírgödörből álló temető több szempontból is egyedülálló. A sírok 1-2-3-as csoportokban, egymástól 30-150 méteres távolságra helyezkedtek el. E furcsa szokás eredeztethető abból is, hogy a temető „betelepítése” az első generáció családi kötelékben történő temetkezése után megszakadt, mert a közösség elköltözött, másrészt szándékosan is temethették így az egyes családokat. A távoli sírokban nyugvók biztosan egy közösséget alkottak, mert temetkezési szokásaik megegyeztek.
Mindegyik sírban történt részleges lótemetés. Az elhunyt feltételezhető hátaslovát leölték, megnyúzták, feltorozták és tulajdonosának „túlvilági útravalóul” a ló koponyáját és csonkolt végtagjait helyezték a sírba (az elhunyt lábához). A hátaslóval sírba került a nyereg is. Az egyik férfisírban aranyból készült négyszögletes aranylemezkéket leltek, amelyeket a halott szájához helyeztek. Ebben a sírban találtak a régészek egy teljesen egyedülálló viseleti elemet is, mégpedig a halott mellkasán lévő apró, vékony aranylemezből készült, rozettaszerű pitykéket, amelyek az ingre vagy a halotti lepelre lehettek felvarrva. E sír keltezését az eltemetett ló szemében feltárt ezüstpénz segítheti.
(Forrás: Paluch Tibor)
Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció rendkívül érdekesen tárja fel a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják.
» tovább
Miskolc belvárosának műemléki jelentőségű területe, dr. Tamási Judit Parlamentben elhangzott beszéde - csak néhány téma a lapból.
» tovább
Május közepén indul a feltárás, majd az állag- és műemlékvédelmi munkálatokra kerül sor. Aki ásni, falazni, talicskázni szeretne, bátran jelentkezhet.
» tovább
A bejáratnál az információs tábla Móré László váraként nevezi meg, holott nem sok köze volt hozzá. A kisnánai vár romként való fennmaradását azonban mégis részben neki köszönhetjük - írja az Archeologia.
» tovább
Bécsben mutatja be a Römermuseumban Aquincum kutatásának legújabb eredményeit az Aquincumi Múzeum. Beszélgetés az intézmény igazgatójával, Zsidi Paulával.
» tovább
