Nem nyitják fel ebben az évben a székesfehérvári romkertben azt a kőlapot, amely alatt a koronázó és temetkező bazilika feltárása során talált emberi maradványok, köztük az uralkodók csontjai találhatók.
„Félmillió forintba kerül a kőlap felemelése és elcsúsztatása, s ugyanennyi a visszahelyezés költsége is, így nem tudjuk kigazdálkodni ezt az összeget” – mondta el a műemlékem.hu-nak a Szent István Király Múzeum igazgatója. Demeter Zsófia hozzátette: a felnyitott osszárium ugyan tavaly is sok embert vonzott, azonban a kőlap alatt található speciálisan kialakított kis terem elsősorban a maradványok megőrzését szolgálja, nem pedig bemutatóhely.
„A csontoknak nem tesz jót, ha megemelkedik a hőmérséklet és páratartalom. A megfelelő klímát a föld alatti teremmel összeköttetésben lévő számítógéppel ellenőrizzük folyamatosan” – mondta a múzeumigazgató.
Az első királysírra 1848-ban bukkantak árokásáskor az egykori székesfehérvári bazilika területén. A kőszarkofágban fekvő csontokat III. Béla és felesége, Antiochiai Anna maradványaként azonosították, Pestre szállították, majd a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) altemplomában helyezték el. Az elkövetkező évtizedek során előkerült emberi maradványok jó részét már nem sikerült azonosítani, össze is keveredtek. 1938-ban, az akkor kialakított romkert megnyitásakor a feltárások során talált emberi csontokat végül 85 ládában helyezték el az akkor kialakított közös sírboltban. 1984-ben felnyitották a kamrát és a ládákat, s a maradványokat tudományos, antropológiai vizsgálatoknak vetették alá. Ugyan a munka majd’ két évtizeden át tartott, a sok elért eredmény mellett a csontok szétválogatása és végső azonosítása a jelenkor tudományos színvonalán nem történhetett meg.
Az osszáriumot jelenlegi formájában 2000. augusztusában adták át és szentelték fel. A maradványok itt találtak nyughelyet.
„Nem kell ahhoz lemenni az osszáriumba, hogy emlékezzünk a magyar állam első félezer évének uralkodóira” – véli Demeter Zsófia. „Tizenöt uralkodót temettek itt el, többek között Szent Istvánt, Könyves Kálmánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást. Nem kell ahhoz fémládákat látni, hogy tisztelettel adózzunk emléküknek.”
A székesfehérvári romkert a műemlékem.hu adatbázisában
Székesfehérvár védett épületei, szobrai, területei
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább
