Összeomlás szélén áll a Nemzeti Kegyhelyen a Basilica Minor templomban található hatalmas barokk oltár. A ferencesek a felújításra gyűjtenek, de ha kell, lezárják a szentélyt, hogy ne veszélyeztessék senki életét.
"Decemberben sikerült néhány elem megbontásával bebújni az oltár mögé, és ekkor láttuk, hogy nagy a baj: a tartószerkezet elengedett, a monumentális alkotást egy részét már csupán a saját súlya tartja a helyén" - mondta el a helyszínen Kálmán Peregrin ferences szerzetes. Hozzátette: jelenleg az oltár nagy része a fal felé dől, azonban a különböző részei egymástól is távolodnak, így idővel akár a templomba betérő zarándokok, imádkozók testi épsége is veszélybe kerülhet.
Szentkút, a Mátreverebélyhez közeli kegyhely évente 150-200 ezer zarándokot, látogatót vonz. A legenda szerint még a 13. században jelent meg ezen a helyen egy néma pásztorfiúnak Szűz Mária, s azt a parancsot adta, hogy ásson le a földbe. A fiú engedelmeskedett, a földből víz tört elő, a pásztor pedig visszanyerte beszélőképességét. A csodás gyógyulást követően kezdődött el forrás látogatása, idővel kápolna, zarándokház épült a helyszínen, majd a 18. században emelték a barokk Basilica Minort, benne az oltárral. A szentkúti kegyhelyet három éve Nemzeti Kegyhely rangjára emelték. A közelben egyébként egy másik - már kiapadt - forrás is található, amelyből a víz (egy korábbi legenda szerint) I. (Szent) László lovának patája nyomán tört elő.
„Az oltárt soha nem restaurálták, a tartószerkezet negyed évezredet bírt tehát ki” - mondta Kálmán Peregrin. „Tudtunk ugyan arról, hogy rossz állapotban van, de az elmúlt években a kegyhely bevételeit a fenntartáson kívül parkolóhelyek kialakítására fordítottuk, ezért nem kezdtünk neki a felújításnak.”
A rekonstrukció meglehetősen borsos összeget kóstál: az előzetes számítások szerint 60 millióba kerül a barokk oltár szerkezeti elemeinek megerősítése és a restaurátori munkák elvégzése. A műtárgyat ugyanis a 19. században átfestették, ekkor nyerte el ma látható sötétbarna színét. Mivel a megerősítéshez darabjaira kell szedni az oltárt, célszerű elvégezni a szobrok, felületek tisztítását, az eredeti állapot visszaállítását is.
A munkálatok elvégzéséhez a ferencesek gyűjtést indítottak, amelynek lényege, hogy az adakozók egy-egy szobor felújítását segíthetik. Emellett pályázni is akarnak, hogy előteremtsék a szükséges összeget.
A munka elvégzésére nincs túl sok idejük: a szakvélemények szerint az oltárt két éven belül meg kell erősíteni, különben kiszámíthatatlanok lesznek a következmények. A megközelítése persze most sem veszélytelen, hiszen bármikor ledőlhet egy szobor, faragott dísz. Egy esetleges földmozgás pedig megpecsételhetné a műtárgy sorsát.
„Természetesen folyamatosan figyeljük az oltárt és ha szükséges, akár le is zárjuk a templom egy részét a zarándokok elől” - teszi hozzá a ferences szerzetes. „Bár akár kegyelem is lehet meghalni egy ilyen szent helyen, felelőtlenségből mégsem szeretnénk senkit sírba tenni!”
Ugyan a hivatalos átadásra még várni kell, csaknem elkészült a szombathelyi Iseum rekonstruktív bemutatása. A megszokott térdig érő falak helyett valódi római látványt kap a látogató.
» tovább
A pályázati határidő letelte után alig néhány órával már összeült a zsűri a Gödöllői Királyi Kastélyban, hogy döntsön: mely képek lettek a legjobbak a négy kategóriában.
» tovább
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, királyok temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása.
» tovább
Szinte teljesen elkészültek Sopronban a Fő tér rekonstrukciójával. A Tűztorony tövében megtalált római kori utat a föld alatt tennék láthatóvá és bejárhatóvá.
» tovább
A településszintű védelem – színe és fonákja címmel járják körül a témát magyarországi és határon túli tapasztalatok tükrében a XVII. Békési Népi Építészeti Tanácskozáson.
» tovább
