Azonosítanák a fejedelem csontjait

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170903szerencsrakoczi/ciml.jpgRohamosan romlik a Rákóczi Zsigmond fejedelem maradványaiként ismert csontok állapota – a konzerválás mellett meggyőződnének kilétéről, hitelességéről is.

2017.09.03
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170903szerencsrakoczi/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170903szerencsrakoczi/02.jpgA szerencsi református templom kriptájában búra alatt bemutatott csontok állapota nagyon leromlott az elmúlt években, lassan elodázhatatlanná vált a konzerválásuk. Éppen ezért merült fel az ötlet, hogy ennek keretében az antropológiai vizsgálatokat is elvégezzük” - mondta el portálunknak Majoros Judit, a szerencsi Zempléni Múzeum igazgatója. „Ezt akár genetikai vizsgálattal is ki lehetne egészíteni egy határon túli együttműködés keretében, hiszen II. Rákóczi Ferenc hamvai Kassán kaptak helyet a 20. század elején. Ha ezt az összehasonlító vizsgálatot el tudnánk végezni, akkor sem állíthatnánk biztosan, hogy valóban Rákóczi Zsigmond csontjait őrzik a szerencsi kriptában, de legalább igazolni lehetne a rokonságot.

A köznemesi származású és családját a nagybirtokosi és nagypolitikai szintre emelő Rákóczi Zsigmondot 1609. január 21-én temették el a szerencsi református templomban (amely már korábban is fontos esemény helyszíne volt, hiszen itt választották 1605-ben Bocskai Istvánt szintén Erdély fejedelmévé). Bár Rákóczi Zsigmond alig több mint másfél évig volt erdélyi fejedelem, leszármazottjai ezt követően több mint egy évszázadon át kulcsszerepet játszottak az ország történelmében. Fiai 1618-ban fakeretbe ágyazott, díszes vörösmárvány síremléket emeletek neki a templomban: a ma is meglévő tumba a reneszánsz díszítőművészet jeles emléke. 

A földi maradványok sorsa azonban nem alakult ilyen szerencsésen. A templomon belüli temetkezéseket, így a fejedelem sírját is feldúlták 1644-ben, a város ostromakor. A hajóban lévő temetkezések egy részét a 18-19. század fordulóján, a templom felújításakor felszámolták, a csontokat az épület melletti temetőben földelték el. 1849-ben a X. zászlóalj tisztikara urnát adományozott a városnak, ebbe kerültek vissza a csontok, amelyek ma is láthatóak a szarkofág alatti kriptatérben.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170903szerencsrakoczi/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170903szerencsrakoczi/03.jpgA helyzetet tovább bonyolítja, hogy a 19. század végi források még több meglévő koponyáról tudósítanak. Azonban volt egy renoválás az épületben 1903-ban, valamint az 1921-es tűzvészt követően is. Napjainkra egy koponya és nagyszámú végtagcsont maradt csupán. Ráadásul a koponyán látható lyuk miatt többen felvetették már, hogy ez nem lehet Rákóczi Zsigmondé” - tette hozzá Majoros Judit.

A 13. századi eredetű szerencsi református templomban még nem került sor teljes kutatásra. A források szerint éppen a református Rákóczi Zsigmond volt az, aki visszabontatta, majd kibővítve újjáépíttette a középkori épületet, azonban ezt falkutatások híján nem lehet megerősíteni. Szintén elmaradt a templomon belüli régészeti feltárás, így nem elképzelhetetlen, hogy vannak még temetkezések a padlózat alatt. A református egyházközség már pályázott egy fejlesztésre, amelynek az a célja, hogy méltóképpen mutassák be a templom értékeit – ennek keretében talán a szükséges kutatások egy részére, a meglévő csontok azonosítására is sor kerülhet. A Zempléni Múzeum egyúttal szorgalmazza, hogy próbálják közismertté tenni a Rákóczi-család más tagjait is, hiszen az átlagemberek nemigen látnak túl a „szabadságharcos” II. Ferencen, holott Zsigmond, majd a fia I. György, s az unokája II. György is a 17. század fontos alakja volt erdélyi fejedelemként.

 

A szerencsi református templom a műemlékem.hu adatbázisában

 

Kapcsolódó cikkeink:

Szabadulna Rákóczitól a volt szlovák érsek

Zarándokhely a fejedelem sírboltja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Egri vár: feltárták a középkori központot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/ciml.jpgA most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.

» tovább

Fehérvári királysír: tévedhettek 170 éve

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171102kalmansirarcheologia/ciml.jpgEgyértelműek a régészeti rétegek, a gerinchibára már 1848-ban felfigyeltek. Az Archeologia cikke Könyves Kálmán tévesen azonosított temetkezéséről.

» tovább

Megtalálták Szeged ezeréves templomát?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171029szegedtemplom/ciml.jpgFeltehetően egy igen korai apszisos épület maradványait tárták fel Szegeden a Dóm téren, az egykori Szent Demeter-templomtól északra.

» tovább

Várja a döntést a nyírbátori múzeum

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026nyirbatormuzeum/ciml.jpgAz épületfelújítás, -korszerűsítés és a kiállítások tervei elkészültek, a kormány döntésére vár a nyírbátori múzeum.

» tovább

Ismét módosulhat az örökségvédelmi törvény

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026semjentorvenymodosit/ciml.jpgA többi közt a régészeti munkák átszabását célozza a törvény Semjén Zsolt által beterjesztett módosítása. Megszűnne az akkreditáció is.

» tovább