A lelőhely tudományos értékét külön kiemeli, hogy ez a kora bronzkori kultúra egyetlen olyan magyarországi régészeti lelőhelye, ahol a település mellett a temető részlete is előkerült.
A Budapesti Történeti Múzeum 2008-ban és 2009-ben számos ponton végzett megelőző feltárásokat az M0 autóút délnyugati szakaszának szélesítési munkáihoz kapcsolódóan.
Budapest közigazgatási határától három kilométerre délre, a Csepel-szigeten, a soroksári Duna-ág partjától száz méterre fekvő lelőhelyen az ásatások során az egykori élet számos nyomára, sok-sok régészeti objektumra bukkantak.
A Duna árteréből kiemelkedő széles dombháton, más korszakok emlékei mellett a kora bronzkori Harangedény Csepel-csoport (Kr.e. 2600/2500-2000/1900) településének részlete került elő az 1988-1989-ben és 2008-ban folytatott feltárásokon.
A korábbi feltárásokon 1989-ben és a 2008-2009-es idényben a településtől 350 méterre, a Dunától távolabb, a telepen élt népcsoport temetkezései, összesen 130 sír került napvilágra. A sírok gazdag mellékleteikkel: harangedényekkel, az esetenként négy lábból álló tálakkal, tőrökkel, csuklóvédő lemezekkel az Európa széles területein (Spanyolország, Franciaország, Anglia, Csehország) elterjedt Harangedény kultúrához kapcsolódnak.
A sírok többsége urnás és szórthamvasztásos volt, azonban a kultúrára szintén jellemző zsugorított csontvázas temetkezést is sikerült feltárnunk. Szigetszentmiklós határában a Budapesti Történeti Múzeum már az 1950-es évek óta folytat ásatásokat, azonban a Csepel sziget keleti partvidékén első ízben sikerült, a kultúra más lelőhelyein jól ismert körárkos sírokat fellelni.
A szigetszentmiklósi lelőhely tudományos értékét külön kiemeli, hogy ez a kultúra egyetlen olyan magyarországi régészeti lelőhelye, ahol - ahogy az már korábban ezen az oldalon is olvasható volt - a település mellett a temető részlete is előkerült. A település és temető különleges objektumai (íves oldalú házak, szimbolikus, és körárkos sírok), valamint a régészeti leletek sokasága újabb adatokat szolgáltatnak a népcsoport mindennapi és vallási életének megismeréséhez.
A teljes cikk és további fotók a Budapesti Történeti Múzeum honlapján
Kapcsolódó cikkeink:
Előkerült Aquincum utolsó előtti lakójának sírja?
Középkori pincék a Hajógyári-szigeten
Lovak kísérték a holtakat a túlvilágra
Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció rendkívül érdekesen tárja fel a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják.
» tovább
Miskolc belvárosának műemléki jelentőségű területe, dr. Tamási Judit Parlamentben elhangzott beszéde - csak néhány téma a lapból.
» tovább
Május közepén indul a feltárás, majd az állag- és műemlékvédelmi munkálatokra kerül sor. Aki ásni, falazni, talicskázni szeretne, bátran jelentkezhet.
» tovább
A bejáratnál az információs tábla Móré László váraként nevezi meg, holott nem sok köze volt hozzá. A kisnánai vár romként való fennmaradását azonban mégis részben neki köszönhetjük - írja az Archeologia.
» tovább
Bécsben mutatja be a Römermuseumban Aquincum kutatásának legújabb eredményeit az Aquincumi Múzeum. Beszélgetés az intézmény igazgatójával, Zsidi Paulával.
» tovább
